A migráció napjainkban az egyik leggyakrabban használt szó, de ez nem csak az Afrikából felénk áramló tömeget jelenti, hanem a belső lakhelyváltoztatást is. Az országon belüli gazdasági és lakhatási migrációval általában sokkal kevesebbet foglalkozik a közvélemény, pedig ez is jelentős kérdéseket vethet fel.

   Egy ideje mind többen menekülnek ki a nagyvárosokból, főleg a fővárosból kisebb településekre. Az országon belüli tömeges lakóhely-változtatás legutóbb 2006-ban okozott veszteséget Budapestnek, akkor 2,5 ezerrel többen adták fel fővárosi lakcímüket, mint ahányan újonnan szert tettek arra – írta a Hvg.hu.

   Ahogy a hírportál összeállításában olvasható, 2016-ban 3,2 ezerrel többen cserélték le vidékire fővárosi lakcímkártyájukat, mint amennyien ezzel éppen ellentétesen cselekedtek. A fordulat viszonylag hirtelen következett be, 2013-ban és 2014-ben például még 10-10 ezerrel emelkedett Budapest lélekszáma az országon belüli bevándorlási többlet következtében.
   Az elmúlt évek tendenciái alapján szinte biztosra vehető, hogy az 525 négyzetkilométer kiterjedésű fővárosból a legtöbben tavaly is a szomszédos Pest megyébe, azon belül pedig a mintegy félszáz agglomerációs településre költöztek ki. Tavalyelőtt például a budapesti állandó lakcímét feladó, összesen 29 ezer személy közül 18 ezren kötöttek ki a 6400 négyzetkilométeres központi megyében, ahonnan viszont csak 12 ezren költöztek a fővárosba – derül ki a Budapest statisztikai évkönyve, 2015 című KSH-kiadványból.
   A 23 fővárosi kerületben ezen kívül, ha jelentősen kisebb mértékben is, még a Velencei-tó környékének vonzó hatása számít hagyományosan erősnek. Tavalyelőtt másfélezer korábbi budapesti polgár talált állandó jelleggel új otthonra a tókörnyékén, kétszer annyi, mint Komárom-Esztergom vagy Heves megyében. Budapest legnagyobb távolabbi utánpótlási bázisának ugyanakkor Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye számít: 2015-ben e két körzetből csaknem 3 ezerrel több személy vándorolt „fel” a fővárosba, mint ahányan onnan költöztek át a két keleti térségbe.
   Budapestnek a megyékkel szemben kialakult új keletű vándorlási vesztesége elsősorban az új szociálpolitikai juttatás, a családok otthonteremtési támogatásának (csok) a folyósításával állhat összefüggésben. Tavaly idehaza több ezer família vette igénybe házépítésre vagy lakásvásárlásra a 10 millió forintig terjedő vissza nem térítendő állami támogatást, ami mellett hasonló összegű kedvezményes hitelkeretet is igénybe lehet venni. Az építési telkek pedig a környező településeken lényegesen olcsóbbak, mint Budapesten – írta a Hvg.hu.
   Bár nem hisszük, tesszük hozzá, hogy a Velencei-tó térségére is ez lenne a jellemző, sokkal inkább a főváros egy órán belüli elérhetőségének lehetősége mellett a szép környék és az élhető lakókörnyezet, emiatt választják sokan új lakóhelyükké a Velencei-tó valamelyik települését.