A „kőbe vésett” magyar alaptörvény (korábban alkotmány) negyedik módosítása szerint a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Ez pedig számos jogi kérdést vet fel azok esetében, akik nem kötöttek hivatalosan házasságot.

   Az élettársaknak is érdemes hivatalossá tenniük kapcsolatukat valamilyen módon, hiszen bizonyos szociális juttatások csak akkor érhetőek el számukra, ha igazolni tudják élettársi viszonyukat – mondta Toldi Judit közjegyző az állami hírtelevízió szombati műsorában.

   A közjegyző elmondása szerint kétféle mód van a kapcsolat hivatalossá tételére házasságkötés nélkül: az egyik a közjegyzőnél az élettársi nyilatkozatok nyilvántartásába történő bejegyzése, a másik az azonos nemű párok számára a bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye, amely a házassághoz hasonló jogkövetkezményekkel jár, és anyakönyvvezető előtt kötik meg. Az élettársi viszony a törvény meghatározása szerint érzelmi és gazdasági közösség, amelyben a felek közös háztartásban élnek. Párhuzamos élettársi kapcsolat nem állhat fenn.
   A házastársaknak az egyik fél halálakor özvegyi, haszonélvezeti joga van a közös lakásra és a berendezési tárgyakra, az élettársak azonban automatikusan nem örökölnek egymás után. Élettársi viszonyból is keletkezhet azonban haszonélvezeti jog, de ehhez legalább egyéves folyamatos életközösség és legalább egy közös gyermek kell.
   Egyes szociális juttatásokhoz, így a családi adókedvezményhez vagy az özvegyi nyugdíjhoz a feleknek igazolniuk kell élettársi viszonyukat, erre jó a kapcsolat nyilvántartásba vétele. De ahhoz is kell a hivatalos irat, ha az egyik fél cselekvőképtelenné válik, és szeretnék, ha ebben az esetben egyes egészségügyi ellátások igénybe vételéről vagy visszautasításáról az élettárs nyilatkozhatna – mondta el a közjegyző.