Naponta találkozunk az éhezés híreivel, ahogy az élelmiszer-pazarlásról szóló beszámolókkal is. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület két évvel ezelőtti adatai szerint a magyar háztartásokban évente 400 ezer tonna, vagyis fejenként körülbelül 40 kilogramm élelmiszer romlik meg vagy válik feleslegessé.

   Nincs ez másként más fejlett társadalmakban sem, így az Európai Unióban is jelentős az élelmiszerpazarlás. Az Európai Parlament (EP) például kedvezőbb adózással segítené elő azt, hogy a szemét helyett adomány legyen a fölöslegessé váló termékekből – olvasható a Hvg.hu írásában.

   Ahogy a hírportál írásában olvasható, naponta félkilónyi élelmiszert dob ki egy magyar család, de – mint azt az Európai Parlament most felhívta a figyelmet –, Európában is hasonló az arány. Az EP e heti strasbourgi ülésén egy állásfoglalást is elfogadott azzal kapcsolatban, hogyan lehetne csökkenteni az élelmiszer-hulladék mennyiségét.
   A képviselők azt szeretnék, hogy 2025-re 30 százalékkal, 2030-ra pedig a felére szorítsák le a kidobott élelmiszerek mennyiségét. Ez most éves szinten 88 millió tonna a 28 tagországban, ami a környezeti terhelés mellett 143 milliárd eurónyi veszteséget is jelent, ez pedig megközelíti az EU teljes költségvetését.
   A képviselők azt szeretnék elérni, hogy változtassanak a címkézés uniós szabályain. Most ugyanis sok fogyasztó számára nem világos, mi a különbség a „minőségét megőrzi”, a „felhasználható” és a „fogyasztható” címkék között – vagyis, hogy egy élelmiszer attól, hogy nem hozható forgalomba, még biztonsággal fogyasztható.   A megoldás az lehetne az EP szerint, ha bizonyos dátumokat nem kell feltüntetni a címkéken, ha annak nincs egészségügyi kockázata.
   Segítséget jelentene az is, ha módosítanák az áfával kapcsolatos szabályokat, méghozzá úgy, hogy az élelmiszer-adományok után ne kelljen adót fizetni. Az adományok begyűjtésére, szállítására, tárolására és szétosztását pedig uniós forrásból támogatnák.
   Az esélyeket rontja, hogy a parlament nem jogalkotási állásfoglalásban hozta meg a határozatát, vagyis az nem köti az Európai Bizottságot vagy a tagországokat – derül ki a Hvg.hu írásából.