A világunk, vagyis a Föld nevű bolygó egy igazán színes, izgalmas, látványos hely, ahol igencsak lélegzetelállító események zajlanak a nap minden pillanatában. De nem volt ez mindig így.

   Valószínűleg sivár, lapos és néhány kis sziget kivételével szinte teljesen víz alatt volt a Föld 4,4 milliárd évvel ezelőtt – állapították meg apró ásványszemcsék elemzéséből ausztrál kutatók.

   Antony Burnham, az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatócsoportjának vezetője elmondta, olyan cirkon ásványszemcséket vizsgáltak, amelyek a nyugat-ausztráliai Jack Hills hegylánc homokkövében őrződtek meg, és amelyek a Földön valaha talált legrégebbi töredékek. Mindez a PhysOrg tudományos honlapon olvasható.
   Burnham szerint a Föld története olyan, mint egy könyv, amelynek kitépték az első fejezetét. Nincsenek a nagyon korai periódusból megmaradt kőzetek, de ezt a nyomokban megtalálható cirkont használhatták arra, hogy felépítsék a világ profilját abból az időszakból.
   - Kutatásunk alapján arra következtetünk, hogy a Föld első legalább 700 millió évében nem voltak hegyek és kontinentális összeütközések. A bolygó sokkal csendesebb és unalmasabb hely volt – mondta a szakértő. Hozzátette: a leletek erős hasonlóságot mutatnak az olyan típusú kőzetekből származó cirkonnal, amelyek a következő 1,5 milliárd évben dominánsak voltak, ez pedig arra utalhat, hogy a Földnek hosszú időre volt szüksége ahhoz, hogy a ma ismert bolygóvá fejlődjön.   Burnham szerint a cirkonszemcsék erodálása a legrégibb sziklákból olyan volt, mint amikor bőrsejtekre bukkannak egy bűntény helyszínén.
   Az élet első ismert formái később, mintegy 3,8 milliárd évvel később alakultak ki. A kutató szerint a cirkon inkább régebbi, izzó kőzetekből alakult ki, nem pedig üledékből, mert az üledékolvadás a fő kontinentális lemezek összeütközésére jellemző, például a Himalája esetében, így valószínűleg ilyen események nem következtek be a Föld történetének ezen korai szakaszában
   A témában végzett kutatást a Nature Geoscience című szaklapban mutatták be.