Népességcsökkenés: a 1,49 még látótávolságban sincs a 2,1-hez
A fejlett társadalmak sajátossága, hogy folyamatosan csökken a népességük száma. A szülőképes nők körében mind alacsonyabb a szülési kedve és emiatt az egyes társadalmak elöregszenek, lélekszámuk fogy.
Tavaly huszonegy éves csúcsra nőtt a magyar termékenységi ráta, vagyis növekedett a gyerekvállalási kedv az országban. A népességünk mégis gyorsabban csökkent, mint egy évvel korábban – olvasható a Porfolio.hu összeállításában.
Ahogy a gazdasági portál írásából kiderül, tavaly 31 200 fővel csökkent az ország népessége, ez az elmúlt 20 év negyedik legnagyobb mértékű népességvesztését jelenti. A népességfogyás első számú oka természetesen a kevés születendő gyermek, az alacsony gyerekvállalási kedv. Utóbbit a termékenységi rátával (szülésgyakorisággal) szoktuk mérni, vagyis azzal, hogy a szülőképes korú nők átlagosan hány gyereket szülnek. Ez a szám 2016-ban 1,49, ami ugyan messze elmarad a népesség reprodukciójához szükséges 2,1-es értéktől, de jóval magasabb, mint a pénzügyi válság mélypontján 2011-ben mért 1,23 szám.
Mindez akár magával is hozhatná a népességcsökkenés lelassulását, de nem így történik, mert míg a termékenységi ráta öt év alatt 20%-kal tudott növekedni, addig az élve születések száma 6%-kal sem emelkedett, vagyis hiába emelkedik a termékenységi ráta, ha a javuló gyerekvállalás egyre kevesebb nőt érint. A szülőképes korú nők száma ugyanis folyamatosan csökken. A magyar népesség korfája alapján ez a tendencia folytatódni fog, a 70-es években született, utolsó nagy korosztály elhagyja a szülőképes kort, a belépők száma pedig alig több mint feleakkora.
A természetes szaporodás, vagy fogyás a születések és halálozások egyenlegeként adódó népességváltozást mutatja. A tényleges népességváltozáshoz azonban nem csak ez járul hozzá, hanem a ki- és bevándorlás is.
A portál cikkében olvasható, hogy a KSH 2016-os megállapítása szerint a nemzetközi vándorlásból eredő többlet jelentősen elmaradt az előző évitől, és csak alig tudta mérsékelni a természetes fogyásból adódó népességcsökkenés mértékét. Ennek eredményeként a népesség tényleges fogyása mintegy 31 200 fő volt, ami 6100 fővel, 24%-kal haladta meg a 2015. évit.
Összességében tehát megállapítható, hogy a szülőképes korú nők számának csökkenése miatt a népességfogyást szinte egyáltalán nem fékezi a termékenységi ráta lassú emelkedése. A szülőképes korú nők létszámcsökkenését a termékenységi ráta további, a mostaninál gyorsabb növekedése vagy a migrációs folyamatok változása ellensúlyozhatja. Utóbbi esetében a kivándorlás csökkenése és (vagy) a bevándorlás élénkülése kerülhet szóba – olvasható a Portfolio.hu cikkében.







