Az egyének és családok mozgását a társadalmi osztályok és rétegek között társadalmi mobilitásnak nevezzük. Na, ebben szerepeltünk le, de nagyon. A tragikus eredmény elérésében több kormány is közreműködött.

   Egész Európában a magyarok bízhatnak a legkevésbé abban, hogy feljebb lépnek a társadalomban, vagy, hogy a gyerekük jobban fog élni náluk – derül ki az Eurofound nemrégiben közzétett felmérésből, amelyről a Hvg.hu írt.

   Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) felmérése többnyire a 2002 és 2010 között felvett adatokon alapszik, de későbbi folyamatokat is figyelembe vettek az elemzésben a kutatók. Fontos tudni, hogy a társadalmi mobilitás változása hosszabb időt vesz igénybe, vagyis a kapott eredmények a mára is igazak.
   Ahogy a hírportál cikkében olvasható, a Társadalmi mobilitás az EU-ban című tanulmány írói többek között azt vizsgálták, hogy hányan tudtak a megfigyelt nyolc év alatt magasabb társadalmi pozícióba kerülni. Magyarország ebben a legutolsó lett az Európai Unióban, még az utolsóelőtti Bulgáriától is jócskán lemaradva. Ráadásul bármelyik nemet nézzük, az utolsó hely a magyaroké: a férfiak közül kevesebb, mint 10 százalék tudott előbbre lépni, a nőknél pedig ez az arány közel a férfiakénak a duplája volt, de így is az unió legrosszabbja.
   A mostanában oly sokat emlegetett V4-eket, a Visegrádi Együttműködés országait vizsgálva kiderül, hogy Szlovákia szintén az utolsók között van, míg Csehország az európai középmezőnybe került, Lengyelország pedig a harmadik legjobb. Az EU három legmobilabb társadalma a ciprusi, a görög és a lengyel, amelyek a gazdasági válságok ellenére jól kihasználták az unió adta lehetőségeket. Persze ezekben az országokban volt honnan fejlődni.
   Rossz a helyzet akkor is, ha azt vizsgálják, hányan számíthatnak jobb munkára, mint amilyen a szüleiknek volt. A lista legvégén a britek, a bolgárok és a magyarok állnak, de egyértelmű, hogy más okokból. Amíg a brit társadalom már korábban átment azon a fejlődési szakaszon, amely sokaknak biztosít jólétet, addig nálunk és a bolgároknál sokan ragadnak bele a rossz élet- és munkakörülményekbe úgy, hogy a gyerekeiknek sem lesz könnyű onnan kilépniük – olvasható a jelentésben. A férfiaknál különösen rossz a helyzet, arra 10 százalékos csak az esély, hogy egy magyar férfi jobb munkát fog végezni, mint az apja és ez Európa legalacsonyabb mutatója. A nők már valamivel jobban állnak, a vizsgálatban részt vevők negyede jobb munkát végez, mint az anyja, de még ez is csak a lista harmadik legrosszabb helyére volt elég.
   A magyar helyzetről külön kiemelték azt, hogy a gazdasági válság óta az egyébként sem nagy középosztály még tovább szűkült, a szegények pedig egyre szegényebbé válnak. A minőségi egészségügyhöz különösen kicsi a szegények hozzáférési esélye nálunk. Megemlítik az óriási különbséget Kelet- és Nyugat-Magyarország között is.
   Óriási a baj az oktatásban – emeli ki a felmérés. Az az egész EU-ra jellemző, hogy a szülők iskolázottsága alapjaiban határozza meg, hogy a gyerekük milyen iskolába fog járni. Aki egyetemre ment, annak a gyereke kétszer akkora eséllyel juthat el a diplomáig, mint aki csak az általános iskola végéig jutott el. A magyar, a cseh és a lengyel helyzet egészen szélsőséges, ebben a három országban kilencszeres a különbség – derül ki abból a felmérésből, amely a társadalmi mobilitást vizsgálta az EU-ban, és amelyről a Hvg.hu írt.