A nyolcvanas évek közepén, amikor megépült az Agárdot Dinnyéssel összekötő tóparti kerékpárút, még közel sem volt olyan a kerékpáros kultúra, mint napjainkban. A bringautat sokkal kevesebb turista használta, inkább a két településrész között ingázók vették igénybe.

   A közel három kilométeres szakaszt három évtized alatt a mindenkori kezelők hanyagsága miatt helyenként csak húsz centi szélességűre sorvasztotta a jussát visszakövetelő természet, felülete veszélyessé romlott, a kerékpárosok pedig a kocsiútra szorultak. Aztán 2013-ban megépült az új út.

   Az egykori kerékpárúton eleinte alig észrevehető romlás kezdődött, itt-ott benőtte a szélét a gaz, majd kisebb aszfaltbuborékok képződtek, amelyek alatt már ott kúszott a kiirtatlan gyom gyökérzete. Ezek a kis púpocskák aztán kifakadtak, megjelent bennük az élet és az út szélén, közepén mind több növény talált élőhelyet magának. Három évtized alatt a természet már közel volt a teljes győzelemhez, a mind keskenyebb úton kalandból még végigtekerők pedig úgy érezhették magukat, mintha egy veszélyes akadálypályán haladnának.
   Mindez már a múlté, illetve a belátható jövőé is, hiszen a három és fél éve megújult szakaszon is megjelentek a pusztulás nyomai. Kisebb-nagyobb repedések láthatóak, az út szélét jelző, felfestett sárga csík már helyenként eltűnőben van és nem csak azért, mert az elhalt növényzet takarja, több helyütt a növények gyökerei kezdik benőni. Ami pedig még veszélyesebb, megjelentek a kisebb púpocskák, az aszfalt buborékok, amelyek közül mind több ki is pukkant, vagyis helyet kapott az útpusztító vegetáció.
   Egykor a térség televíziója, a Tó Tévé több műsorában is foglalkozott a pusztuló úttal. Az egyik riportból például az derült ki, hogy azért pusztult az út, mert nem lehetett a tó közelsége miatt vegyszerrel irtani a növényzetet. Azóta viszont hatalmasat fejlődött a technika, technológia, nyilván lehetne megoldást találni a gyom ellen.
   Most, vagyis még időben szólunk: tenni kellene az ezrek által kedvelt és használt út megmentése érdekében. Mielőtt késő lenne.