Ha egy orvosi váróban ül az ember, hamar megtudhatja, hogy melyik orvos beszél, bánik minősíthetetlenül a páciensekkel. Ugyanakkor az orvosok is gyakran kerülnek kapcsolatba ellenséges, agresszív betegekkel, hozzátartozókkal. A kölcsönös jó modorra pedig nagy szükség lenne.

   Egy új vizsgálat szerint a betegeknek és hozzátartozóiknak sem ártana olykor önkontrollt gyakorolniuk, mert az orvosokkal és az ápolókkal szembeni faragatlanság könnyen a visszájára sülhet el. Minderről a Fiercehealthcare.com cikke nyomán a DrPortal.hu írt.

   A Floridai Egyetem kutatóinak vizsgálata szerint a goromba betegekre az orvosok kevésbé figyelnek oda, még akkor is így van ez, ha egyáltalán nem ez a szándékuk.
   Ahogy a cikkben olvasható, a Pediatrics című orvosi szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint a kórházakban az érzelmek érthető módon gyakran tetőfokra hágnak, és előfordul, hogy a hozzátartozók gorombáskodnak az orvossal, ha úgy érzik, hogy nem nyújt megfelelő ellátást szeretteiknek, például a beteg gyermeküknek. Pedig éppen az ilyen viselkedés eredményezheti azt, hogy a gyermek nem a legjobb ápolásban fog részesülni.
   Amir Erez professzor, a tanulmány egyik szerzője elmondta a lapnak, hogy a Johns Hopkins Egyetem egyik vizsgálatának becslése szerint az USA-ban évente több mint 250 000 orvosi műhibának tulajdonítható haláleset történik. A beteg, vagy hozzátartozóinak gorombasága több mint 40%-al ronthatja az orvos teljesítményét, és ez a teljesítményromlás könnyen vezethet orvosi műhibához.
   Sokan gondolják úgy, hogy az orvos könnyen túlteszi magát az efféle inzultuson és a továbbiakban a történtektől függetlenül teszi a dolgát. A tanulmány azonban azt mutatja, hogy ha az orvos el is dönti, hogy fátylat borít a történtekre, akkor sem képes megemészteni az őt ért sérelmet, mert az befészkeli magát az agyába és megzavarja a gondolatait, amennyiben nem tudja, hogyan legyen úrrá rajtuk.
   A kutatók egyenként két orvosból és két ápolóból álló csapat hasonlítottak össze Izrael 39 újszülött intenzív osztályán. A csapatoknak öt különböző forgatókönyv szerinti szituációs gyakorlatban kellett részt venniük, amelyekben műanyag babákkal a csecsemők sürgősségi ellátását szimulálták. Az anyát egy színésznő alakította, aki néhány csapatot szidalmazott, míg a többiekkel nem gorombáskodott.
   A szidalmazott csapatok gyengébben teljesítettek, és a vizsgálat mind a 11 mutatójában alulmaradtak, többek közt a diagnosztikai pontosság, az információ megosztás, a terápiás terv és a kommunikáció terén, sőt, a csapattagok teljesítményére a goromba viselkedés a nap hátralévő részében is rányomta a bélyegét. Egyes csapatokat a kutatók a vizsgálat előtt a haraggal és agresszióval szembeni érzékenységi küszöböt növelő számítógépes játék segítségével tréningeztek.   Ezeknek a csapatoknak a tagjait hidegen hagyta az anya gorombasága.
   A kutatók szerint az interperszonális (egyének közötti) képességeket javító képzések mellett az egészségügyi dolgozókat arra is meg kellene tanítani, hogy hogyan kezeljék hatékonyabban az őket ért gorombaságot – derül ki a Fiercehealthcare.com összeállításából, amelyről a DrPortal.hu írt.