Öröm hallani a kormányzati szószólóktól, hogy intézkedéseiknek köszönhetően látványosan csökkent a kórházi várólisták hossza, vagyis az egyes vizsgálatokhoz, beavatkozásokhoz szükséges várakozási idő. Kár, hogy mindezt a betegek zöme nem érzi.

   Hiába csökkent a várólistán szereplő betegek száma az elmúlt több mint fél évben, ennek ellenére a várakozási idő emelkedett – ez derül ki a Nemzeti Egészségbiztosításialap-kezelő adataiból. A tényekről a Magyar Nemzet írt.

   A napilap online felületén olvasható összeállítás szerint az adatokból kiderül, hogy míg tavaly júliusban 32 704 beteg várt műtéti ellátásra, addig idén februárban már csak 27 758 páciens szerepelt a listákon, de ennek ellenére is romlott az érintettek helyzete a várakozási időt tekintve.
   A cikkben néhány példát is lehet olvasni. Ilyenek a gerincstabilizáló műtétek, amelyek esetében februárban már egy évnél is hosszabb, 399 napos volt az átlagos várakozási idő, miközben ugyanez tavaly júliusban még „csak” 354 nap volt. Ez jelenleg 687 beteget érint, ők akár egy évig is kénytelenek elviselni az állapotukkal járó fájdalmakat, mielőtt megműthetik őket.
   A betegeknek a Dél-Dunántúlon kell a legtöbbet várniuk, ott átlagosan 671 nap telik el a beavatkozásig, míg a dél-alföldi betegek számára mindössze négy (!) nap után lehetséges a műtét. A várakozók száma is jelentősen eltér: míg a Dél-Dunántúlon 249-en, addig a Dél-Alföldön mindössze 11-en vannak a listán. De nem kizárólag a várakozók száma befolyásolja a műtétig eltelő időt. A legtöbb várakozó (352) Nyugat-Közép-Magyarországon van, mégis esetükben azonban már 173 nap után elvégezhetik a gerincstabilizáló műtétet.
   A korábbi évekhez hasonlóan most is a már rutin-beavatkozásnak számító szürkehályog-műtétre várnak a legtöbben, 9964-en. Bár a várakozók száma a 2016. júliusi adatokhoz képest 1413-mal csökkent, az átlagos várakozási idő továbbra is épp ugyanannyi, 104 nap. Közép-Magyarországon viszont átlagosan 37 nap után kerülhetnek sorra a betegek, míg a Nyugat-Dunántúlon 113, az Észak-Alföldön 105, Észak-Magyarországon pedig 55 napot kell várni.
   Az adatok szerint térd- és csípőprotézis-műtétek esetében 2013-hoz viszonyítva több ezerrel csökkent a várólistán szereplők száma és az átlagos várakozási idő is, de a tavalyi adatokhoz képest nézve hiába csökkent a térdprotézisre várakozók száma, az átlagos várakozási idő eközben 387-ről 410 napra emelkedett.    A csípőprotézis esetében is kevesebb a várakozó, miközben várhatóan közel egy év, 344 nap után kerülnek sorra a betegek a tavalyi 311 nappal szemben.
A szakértők szerint az átlagos várakozási időt befolyásoló tényező lehet az elérhető orvosok száma és leterheltsége, a tárgyi feltételek, a műtőhasználati korlátok és a finanszírozási problémák is. Fontos tény ugyanakkor, hogy a betegek kérhetik, hogy más kórházban műtsék meg őket, ha ott hamarabb sorra kerülhetnek – írta az Mno.hu.