Pákozdon, a Rákóczi utcából egyszer csak egy szép erdei környezetben található kis tavacskához, a Bella-tóhoz érkezik a kiránduló. A községbe látogatók többsége nem is ismeri ezt a kis gyöngyszemet, pedig ha minden összejön, igazi turistacsalogató hellyé válhat.

   A parányi tavacska az azonos nevű patakból táplálkozik, vize tiszta, hossza nagyjából 100 méter, és ami nagyon fontos, fürödni is szabad benne. S bár a horgászatot tábla tiltja, a helybéli horgászok sikeresen fognak kárászt és törpeharcsát a tavacskából – írta az Utazzitthon.hu.

   A monda szerint egykor egyik Béla királyunk (hogy melyik arra már nem tér ki az emlékezet) kíséretével a környéken vadászott. A hely akkor még mocsaras lápvidék volt, amelyen át akartak jutni a vadászik, de átkelés közben a király lefordult a lováról és beleesett a vízbe. Nem sérült meg, de ezt az eseményt megtartotta a népemlékezet, mert ettől kezdve nevezték a területet Bella-tónak majd a tó nyomán a patakot Bella-pataknak. A tervek szerint a közeljövőben kicsinosítanák a kis gyöngyszemet, a pákozdi Bella-tavat.
   Ahogy a Feol.hu írta, a turizmusban Pákozd speciális dolgokkal tud részt venni, hiszen a Velencei-tó azon része, amely a települést is érinti, természetvédelmi terület. De a nemzeti emlékhely, az arborétum, a pákozdi ingókövek évek óta kedvelt turisztikai célpontok. A település önkormányzata egy szabadidős, kulturális és ökológiai szempontból is nagy jelentőségű fejlesztést szeretne végrehajtani a turizmus fejlesztése érdekében. Ennek során rendbe kívánják tenni a tómeder partfalát, a mellette elterülő mocsaras részt, és a Bella-patak egy részét.
   A tervekben szerepel egy szabadtéri színpad megépítése, valamint a tavat megkerülő sétány, szalonnasütő helyek kiépítése is. A beruházás terve már elkészült, amelyben, ahogy a település hivatalos honlapján olvasható, az úgynevezett Bulgárkert alsó részében egy színvonalas turisztikai fejlesztés, a keleti oldalon a Nyugat Magyarországi Erdészeti Egyetem fejlesztése, míg a nyugati oldalában lakóterület kialakítása szerepel.