Sokan még ma is csak a tudományos-fantasztikus regények, filmek birodalmában tudják elképzelni azt, hogy az emberek munkáit robotok végzik, pedig mind több hírt olvashatunk arról, hogy mely szakmákat hódítottak el már tőlünk véglegesen a robotok.

   Hamarosan számtalan kétkezi munkát is robotok végeznek majd, de több, jelenleg komoly emberi tudást igényelő értelmiségi munkakört is gépek látnak el a közeli jövőben – írta a Gépnarancs.hu Sean Welsh az új-zélandi Canterbury Egyetem robot-etika kutatójának cikke nyomán.

   Az Oxford Business School kutatói, Carl Frey és Michael Osborne az elkövetkező 20-30 évben jelentős mértékű munkanélküliségi hullámot jósol a technológiai fejlődés folyományaként, ami a jelenleg létező emberi munkahelyek felét-harmadát érinti majd. Ha Frey és Osborne előrejelzése igaznak bizonyul, a robotok megtérülési ideje rövidül, a képességeik egyre sokrétűbbek lesznek, ezért a vállalkozások számára egyre nagyobb lesz a kísértés, hogy robotokat vásároljanak emberi munkaerő alkalmazása helyett.
   Ugyanakkor ez a folyamat viszonylag lassan fog lezajlani. Ha az előrejelzések beválnak, a politikusoknak és döntéshozóknak évek állnak majd rendelkezésére ahhoz, hogy megoldásokat dolgozzanak ki a technológiai munkanélküliség kezelésére.
   Tim Dunlop, a Miért nem lesz munka a jövőben? című könyv szerzője azon a véleményen van, hogy a kormányoknak be kell látniuk, hogy a megszűnt munkahelyek helyett nem lesznek újak, és komolyan el kell gondolkodniuk azon, hogy milyen lesz a bérmunka utáni világ, amikor az emberek napjának jelentős részét már nem a munka tölti ki. Sokakhoz hasonlóan az úgynevezett egyetemes alapjövedelmet ajánlja a társadalmi átmenet idejére.
   Ugyanakkor előfordulhat, hogy a vállalkozások elég gyorsan hoznak létre új munkahelyeket, amelyek helyettesítik a régieket, bár a nemzetközi trendek nem ebbe az irányba mutatnak. A technológiai start-upok elképesztő piaci értéket képesek elérni nagyon rövid idő alatt, minimális létszámok mellett. A YouTube, az Instagram, a WhatsApp milliárdokért cserélt gazdát, miközben csak néhány tucat embert alkalmaznak. Sokan attól tartanak, hogy ezek a munkahelyek a munkanélküli sofőrök, eladók és polcfeltöltők tömegei számára elérhetetlenek lennének.
   Ha először a munkaképes lakosság tizede, majd az ötöde, végül a harmada-fele elveszíti a munkáját, méghozzá úgy, hogy esélye sincs új munkát találni, hiszen a robotok gyorsabban, olcsóbban és többet tudnak dolgozni, az óriási terhet jelentene a társadalombiztosítási rendszerek számára. Éppen ezért sokak szerint a tőke valamilyen formában előbb-utóbb támogatni fogja az egyetemes alapjövedelmet. Ellenkező esetben az adókat kellene növelni, hogy a megnövekedett szociális kiadásokat fedezni lehessen, vagy protekcionista, a robotok használatát korlátozó szabályokat kellene elfogadni, hogy legyen elég jövedelem a piacokon megvenni mindazt, amit a tőke előállít.
   A robotok sok embert fognak helyettesíteni. A fő kérdés az, hogy keletkezik-e elég új munkahely. Ha a válasz nem, akkor az új helyzet kezelése óriási kihívás elé állítja a döntéshozókat – olvasható többek között a Gépnarancs.hu Sean Welsh az új-zélandi Canterbury Egyetem robot-etika kutatójának cikke nyomán készült írásában.