Mindannyian ismerünk olyan embereket (vagy éppen mi magunk vagyunk ilyenek), akik képesek vérre menő vitát folytatni politikai nézeteik okán és a végsőkig védelmezni, egyedüli elfogadhatónak tartani nézeteiket.

   A Dél-Kalifornia Egyetem kutatása megerősítette, hogy az emberek annál jobban ragaszkodnak politikai nézeteikhez, minél inkább szembesítik őket az ellenkezőjét mutató bizonyítékokkal – olvasható a Sciencedaily.com írásában, amelyet a Független.hu idézett.

   Az egyetem Agy és Kreativitás Intézetének kutatói funkcionális MRI felvételekkel támasztották alá, hogy azok az agyterületek válnak aktívvá a politikai hírek nyomán, akár hamisak, akár igazak azok, amelyekkel a személyes identitásunkat védjük, és amelyek fenyegetésre adott érzelmi válaszainkat jelenítik meg.
   Jonas Kaplan kutató szerint a politikai vélemény olyan, mint a vallásos hit, abban a tekintetben, hogy mind a kettő az egyén része, és fontos abban a társadalmi körben, amelyhez az egyén tartozik.
   Ahhoz, hogy megállapítsák, melyik agyterület felelős azért, ha valaki szilárdan ragaszkodik a véleményéhez, a kutatóknak össze kellett hasonlítaniuk, hogyan gondolják meg magukat az emberek nem politikai és politikai témában, amikor eléjük tárnak egy, a nézetüknek ellentmondó bizonyítékot.
   A kutatásba 40 olyan embert vontak be, akik saját állításuk szerint liberálisok voltak. A funkcionális MRI készülékkel felvételeket készítettek az agyukról, amikor megkérdőjelezték a nézeteiket. Az agyfelvételek során a résztvevőket szembesítették nyolc politikai állítással, amelyhez ragaszkodtak, épp olyan erősen, mint a másik nyolc nem politikai állításhoz. Ezek után öt ellenvéleményt mutattak nekik, amelyek minden egyes állításukat kétségbe vonták. A résztvevők nézeteik erősségét 1-től 7-ig terjedő skálán jelezték minden egyes ellenvélemény elolvasása után, a kutatók eközben figyelték, mely agyterületeket aktiválnak legjobban az ellenvélemények.
   A résztvevők nem sokat változtattak a véleményükön, amikor az ellenkező politikai kijelentés bizonyítékát olvasták el, ugyanakkor egy-két ponttal csökkent a nézetek erőssége, amikor nem politikai témákban kérdőjelezték meg a résztvevők véleményét.
   Kaplan szerint tudomásul kell venni, hogy az érzelmeknek szerepük van a gondolkodásban, és abban is, hogy miként döntünk arról, hogy mi igaz és mi nem. Ne várjuk el, hogy szenvedélytől mentes számítógépek legyenek az emberek. Biológiai organizmusok vagyunk – összegezte a kutató a kutatás eredményét, amelyről a Sciencedaily.com írt.