Nem mennek jól a dolgok nálunk, legalábbis egy felmérés szerint
Valljuk meg, legtöbbünknek, különösen, ha összehasonlítjuk sorsunkat a háborúk, betegségek, éhínség, szegénység sújtotta országokban élőkével, nemigen lehet panaszunk. Leszámítva persze a hazai szegények tömegét, a leszakadókat, az alig evőket, a csak közmunkához jutókat.
Sokak szerint az emberiségnek nem éppen a legjobb éve volt 2016, így pedig kevésbé meglepő, hogy igen sokak szerint rossz irányba mennek a dolgok, és nem csak Magyarországon. De mi magyarok mindezt még rosszabban éljük meg – legalábbis ez derült ki az Ipsos felméréséből, amelyről a Napi.hu számolt be.
A gazdasági portál írásában olvasható, hogy érdekes és tanulságos ábrát tett közzé a The Economist, amely az Ipsos 25 országra kiterjedő kutatását foglalta egy táblázatba. Sajnos mindössze három országban érezték úgy a válaszadók, hogy náluk még a miénknél is rosszabbul mennek a dolgok.
Magyarországon ugyanis 80 százalék szerint inkább rossz, mintsem jó irányba haladnak a dolgok, a legnagyobb problémának pedig 63 százalék az egészségügyet vélte. Az Ipsos felmérése szerint a képzeletbeli dobogóra a pénzügyi és politikai korrupció (53 százalék), valamint az elszegényedés és a társadalmi egyenlőtlenség (51 százalék) fért fel. Ezután viszont már viszonylag nagy szakadék van, hiszen a következő tényezőt, a munkanélküliséget csak 28 százalék említette, míg az oktatással 29 százaléknyian elégedetlenek.
Szinte elhanyagolhatóan kevesen aggódnak az infláció, a gyerekkori elhízás és a globális felmelegedés miatt, e témaköröket egyaránt 1 százalék tartja problémának, a terrorizmust 4, a szélsőségek felemelkedésétől pedig 6 százalék fél. Érdekesség, hogy a bűnözést csak 13, míg az adózást 9 százalék említette.
A magyaroknál csak három ország polgárai pesszimistábbak. A brazilok, ahol az olimpia feletti örömöt beárnyékolta az államfő elleni eljárás és az országot megrázó korrupciós botrány. A mexikóiak, ahol a drogkartellek uralják az ország jelentős részét. A leginkább a franciák, valószínűleg azért, mert sem a terrortámadásokra, sem a gazdasági problémákra nem tudott a kormány megfelelő válaszokat adni – derül ki a Napi.hu összeállítása.







