Összefügghet a rendelőbeli hosszú várakozási idővel, a várólistákkal, az egészségügybe vetett bizalom látványos csökkenésével és a kényelemmel is, de tény, mind többen keresnek gyógyulást betegségükre az interneten, rendelnek gyógyszert a világhálón.

   A magyarok évente legalább 320 millió doboz gyógyszert fogyasztanak, ebből körülbelül 170 millió a vényköteles szer. A fentieknek tudható be, hogy nagyon sokan ezeket a gyógyszereket nem a patikákból szerzik be. A hamis gyógyszerekről írt a Magyar Nemzet Online.

A napilap online felületén megjelent cikk szerint, akik nem patikából vásárolnak gyógyszert, azok 26 százaléka az utcai piacokon, vásárokban szerzi be a termékeket, 17 százalékuk pedig interneten vásárol – tudta meg a portál Ilku Líviától, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetőjétől.
A szakember szerint tendencia, hogy egyre inkább eltolódnak a vásárlási arányok a vény nélkül is kiadható gyógyszerek irányába, ezek körében stabil növekedés figyelhető meg. Ez azt jelenti, hogy a magyarok is egyre inkább hajlanak a gyorsan és könnyen hozzáférhető gyógyszerek felé, amelyek esetében nincs szükség receptre, orvosi vizsgálat nélkül is megvásárolhatják őket a patikákban. Ráadásul jelenleg hazánkban csak a vény nélkül kapható gyógyszerek reklámozását engedélyezik, így ezekkel sokkal gyakrabban találkoznak a fogyasztók. A vásárlók egyébként mára jóval tudatosabbak lettek, mint voltak korábban, hiszen könnyen utánanézhetnek tüneteiknek az interneten, és gyógyszert is találhatnak betegségükre. Ugyanakkor ezt a kezelési módot a szakértők egyöntetűen ellenzik.
Abban, hogy egyre kevesebb receptköteles gyógyszert váltunk ki, közrejátszik, hogy sokan az internetről rendelnek maguknak készítményeket. Az öngyógyszerelés nem mindig célszerű, mert sok az olyan oldal, ahol nem bevizsgált, vagy akár káros terméket is forgalmaznak. Különösen igaz ez a külföldről rendelt fogyókúrás szerekre vagy a libidónövelő termékekre.
A szakember leszögezte azt is, hogy nemcsak az a hamis gyógyszer, amelyet lepusztult körülmények között készítenek egy illegális gyárban, és nem is tudni, mit tartalmaz, hanem az is, aminek nem ismert az előtörténete, nincs minőségbiztosítása. Akkor is így van, ha valaki nagy mennyiségű gyógyszert vásárol egy patikában, majd elkezdi továbbértékesíteni, mert ez szakmailag már hamisításnak számít. Becslések szerint a világ gyógyszerforgalmának 10 százaléka hamis gyógyszerek formájában történik – derül ki az MNO írásából