Hátul vagyunk a listán, de ennek igazán örülhetünk

klimavaltozas 1

Még mindig vannak olyan államok, amelyek vezetői tagadják a klímaváltozás tényét, nyilvánvalóan valamilyen gazdasági ok miatt. Pedig a világ legtöbb országában már a mindennapokban is érzik az emberek a bajt.

   Az elmúlt 19 évben több mint 528 ezer embert öltek meg és 2780 milliárd eurós (850 billió forintos) kárt okoztak világszerte az olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint a viharok, hőhullámok és áradások – áll a Germanwatch környezetvédelmi szervezet idei klímavédelmi indexében.
   Az indexet kedden mutatták be Bonnban és Marokkóban. Magyarország a klímakockázati index országokat rangsoroló listáján a 109. helyre került.
   A globális klímakockázati index (CLRI) az 1996 és 2015 közötti időszakot vizsgálta, amikor világszerte csaknem tizenegyezer szélsőséges időjárási esemény történt. A leginkább érintett területek Honduras, Haiti és Mianmar a Mitch, a Nargis és a Sandy hurrikánok miatt, amelyek 1998-ban, 2008-ban és 2012-ben pusztítottak ezekben az országokban. A Germanwatch rendkívüli katasztrófának nevezte ezeket az óriásviharokat.
   A Germanwatch a Munich Re világszerte tevékeny viszontbiztosító konszern adataira építve adja ki minden évben a jelentést. Azt számítják ki, mennyire súlyosan érintik az egyes országokat a viharok, hőhullámok, áradások a halálos áldozatok számát és a közvetlen gazdasági veszteséget tekintve, a népesség méretének és gazdasági erejének figyelembe vételével. A Germanwatch a marokkói ENSZ klímakonferenciára utalva kiemelte: indexük figyelmeztető jelzésként értelmezhető, a klímaváltozás miatt bekövetkező időjárási szélsőségekre ugyanis alkalmazkodással és megfelelő intézkedésekkel fel lehet készülni.
   A szakértők abból indulnak ki, hogy a klímaváltozás sok helyen okozhat erőteljes időjárási szélsőségeket. A meleg levegő például több vizet vesz fel, ami több csapadékot eredményez. A következmények azonban regionálisan eltérőek lehetnek. Az index szerint 2015-ben az esők, áradások és földcsuszamlások okozták a legtöbb kárt világszerte.
   A szervezet utalt arra is, hogy elsősorban a szegényebb országokat érintik erőteljesen a szélsőséges időjárási jelenségek. Az 1996 és 2016 között tíz leginkább érintett országból kilencben alacsony az egy főre jutó bevétel.