Ratkó korszaknak hívjuk népesedéspolitikai szempontból az 1950 és 1956 közötti időszakot, az egykori népjóléti, majd egészségügyi minisztere neve nyomán. Munkálkodását az abortusztilalom és a gyermektelenségi adó bevezetése jellemzi, emiatt a természetes szaporodás üteme ezekben az években jelentősen megnőtt.

   A terhesség-megszakítás tilalmát 1956 júniusában oldották fel, a gyermektelenségi adót pedig az 1956-os forradalom után törölték el, de abban a félévtizedben kiugróan sok gyerek született, őket hívja a köznyelv Ratkó gyerekeknek. Ők lesznek a következő évek friss nyugdíjasai.

   Ahogy a gazdasági portál cikkében írják, a hazai nyugdíjrendszer komoly kihívások előtt áll. Az évtized végéig az elmúlt évekhez képest 30 százalékkal többen érik el az öregségi nyugdíjkorhatárt. A Ratkó korszak gyermekei még számíthatnak a boldog nyugdíjas évekre, de nem feltétlenül mondhatják el ugyanezt az Y generációsok, vagyis a mai 20-40 év közötti korosztály.
   A KSH adatai szerint – az elmúlt 110 évet tekintve – a természetes népességnövekedés 1953 és 1955 között érte el maximumát, ekkor 3 év alatt mintegy 325 ezer fővel bővült az ország népessége. Az elkövetkező három évben több mint 300 ezren léphetnek kit a munkaerőpiacról. Az egykori Ratkó gyerekek komoly kihívások elé állítják a magyar nyugdíjrendszert, és a növekvő nyugdíjkiadások előrevetítik a nyugdíjkorhatár folyamatos emelését.
   Az Y generáció számára ezért létfontosságúvá válik a nyugdíjcélú megtakarítás, amellyel a GfK Financial Intelligence 2015-ös kutatása szerint csupán a korcsoport 25 százaléka rendelkezik.
   Az állam a nyugdíjkorhatár emelésével és a nyugdíjak csökkentésével tudja majd ellensúlyozni a keletkező hiányt, ez pedig a nyugdíjasok életszínvonalának romlását vonhatja maga után. A megoldás egyértelműen az öngondoskodás lehet, vagyis megtakarításokkal kell időben elkezdeni a felkészülést a nyugdíjas évekre – derül ki a Tőzsdefórum.hu összeállításából.