Az országot ellepte a Tudta? kérdésű, majd a Ne kockáztassuk... szövegű plakátok tömege, az állami és az állam támogatta kereskedelmi újságok, tévék, rádióadók naponta teszik közzé, sokszor sugározzák a kormány nemmel voksolási felhívását. De vajon tudjuk, hogy miért is kell szavaznunk?
A Facebookon sokan osztják meg az eredetileg a Wmn.hu portálon megjelent és dr. Gyurkó Szilvia, a portál munkatársa által jegyzett összeállítást, amelyet valóban nem árt elolvasni, mielőtt arról döntünk, hogy voksolunk, vagy otthon maradunk október 2-án.
Dr. Gyurkó Szilvia az ELTE Jogi Karán diplomázott 2002-ben. Jelenleg a kari Jogklinika Program vezetője és gyermeki jogokat oktat. 2005-2011 között az Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatársa volt, 2012-től az UNICEF Magyarországi Bizottságának gyermekjogi szakértője. A most következőkben a nyolc általa feltett kérdésből tallóztuk a legfontosabbakat.
Kezdjük az alappal, október 2-án erre a kérdésre kell válaszolnunk: „Akarja-e, hogy az európai unió az országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
A szerző összeállítása szerint az európai szabályok szerint, ha valaki az EU határainál menekültként jelentkezik, abban az országban kell elbírálni a kérelmét, ahol először az EU területére lépett. Ezzel sok a gond. Például azokra az országokra, amelyek a „menekültek útvonalába” esnek, Olaszországra, Görögországra (és 2015 őszén Magyarországra) aránytalanul nagy terhet rónak, emiatt gyakran képtelenek elbírálni megfelelő módon a kérelmeket. Ráadásul a menekültek számára ezek általában csak tranzitországok, céljuk az EU belső országainak valamelyike, a legtöbbször Németország.
Tavaly szeptemberében az Európai Unió Tanácsa Magyarország, Csehország, Románia és Szlovákia „nem” szavazata, valamint Finnország tartózkodása mellett elfogadott egy átmeneti intézkedést, aminek részeként összesen 120 ezer (első körben 66, majd 54 ezer) menedékkérőt helyeznek el más országokban, mint ahol eredetileg a menekültkérelem elbírásával kapcsolatos eljárásnak meg kellett volna indulnia. A cél tehát az, hogy a többi tagállamot is bevonják a kérelmek elbírálásába, és így tehermentesítsék azokat az országokat, ahol sok menedékkérő van.
Azt, hogy egy országnak hány menedékkérő kérelmét kell elbírálnia (azaz hány menedékkérő várja majd Magyarországon az ügye eldöntését), a népesség, a GDP, a munkanélküliségi arány és az előző öt év menedékkérelmei alapján számolták ki. Ez a kvóta. Magyarország kvótája: 1294 fő.
Az Európai Unió Tanácsa már elfogadta a kvótarendszert, azt végre kell hajtaniuk a tagállamoknak. A kiszámolt kvótákat tehát nem befolyásolhatja a népszavazás eredménye. A népszavazási kérdésre adott válaszunkban az unió kvótarendszerrel kapcsolatos javaslatáról, valamint egy esetleges jövőbeni kvótáról mondhatunk véleményt.
Vannak országok, ahol pénzbüntetést kell fizetni annak, aki távol marad, de Magyarországon mindenki szabadon és jogi következmények nélkül dönthet úgy, hogy nem megy el egy szavazásra vagy választásra. Ezért minden tizennyolcadik életévét betöltött magyar állampolgár négy döntési lehetőség közül választhat: nem vesz részt a népszavazásban, részt vesz, és igennel szavaz, részt vesz, és nemmel szavaz, részt vesz, és érvénytelen szavazatot ad le.
A magyar népszavazás (ahogy egyetlen más tagállamban tartott népszavazás) sem befolyásolhatja az EU intézményeiben elfogadott, kötelező erejű döntések végrehajtását, és az azokból eredő tagállami kötelezettségeket. Eszerint a „nem” válaszok többsége esetén is a már elfogadott 1294 főnyi menedékkérőt át fogják helyezni Magyarországra, és az ő menekültstátusszal kapcsolatos eljárásukat a magyar hatóságoknak kell majd lefolytatni. Az EU jövőbeni, kvótarendszerrel kapcsolatos döntését szintén nem befolyásolja ügydöntő módon a „nem”-ek többsége.
A népszavazás lebonyolítására 7 milliárd 446,5 millió forintot szánnak a Magyar Közlönyben megjelent egyik döntés szerint. Hogy a nagyságrendet érzékelni tudjuk, ez az összeg a szerző összehasonlítása szerint körülbelül kétszer annyi, mint amennyit a nemzeti parkok igazgatóságai kapnak a költségvetéstől 2016-ban. Majdnem kétszerese az idén élelmiszer-biztonságra szánt állami pénznek, és háromszor annyi, mint amennyit a költségvetés a Biztos Kezdet Gyermekházak működésére elkülönített 2016-ban.
Ahogy dr. Gyurkó Szilvia írta, akárhogy is döntünk, ez a népszavazás mindenképpen alkalmat teremthet arra, hogy elgondolkozzunk: egyetértünk-e azzal, ahogyan Magyarország és az Európai Unió a menekültválságot kezeli – olvasható többek között a Wmn.hu oldalon.