Kórházi osztályokon megszokott társalgási téma, hogy mennyit illik adni a doktornak. Mármint hálapénzt, mert egyesek szerint csak így kaphatnak rendes ellátását, mások szerint, ha elmarad a hálapénz, az éhbérért dolgozó doktorok közül még többen hagyják itt a hazai gyógyítást.

   A hálapénz működésében a hála csupán kisebb részben játszik szerepet, sokkal inkább az előnyszerzés, a kényszer vagy az elvárásoknak való megfelelés miatt van paraszolvencia Magyarországon.
   Mindez a Nézőpont Intézet Gazdaságfehérítési Kerekasztalának közvélemény-kutatásából derült ki, amelynek összegzését csütörtökön juttatták el az MTI-hez.
   A magyarok többsége az orvosok és az egészségügyi dolgozók fizetésemelését tartja jó megoldásnak a hálapénz visszaszorítására – olvasható az ezerfős reprezentatív felmérés értékelésében.
   Az elmúlt egy évben a megkérdezettek fele volt személyesen vagy hozzátartozója révén kapcsolatban az egészségüggyel, közülük minden második ember fizetett hálapénzt valamilyen orvosi kezelés után. Azok közül, akik az elmúlt egy évben fizettek hálapénzt, 59 százalék állítja, hogy negatív ok állt a zsebbe csúsztatott boríték hátterében. Vagy valamilyen előnyt remélt ettől, vagy kényszerből tette, esetleg egyszerűen meg akart felelni az elvárásoknak. Mindössze 37 százaléknyian fizetettek azért, mert elégedettek voltak a kapott szolgáltatással, 2 százalékuk pedig kifejezetten azért adta a plusz juttatást, mert megsajnálta az orvost vagy az ápolót.
   A megkérdezettek 52 százaléka hatékony megoldásnak találja a fizetésemelést a paraszolvencia visszaszorítására, 18 százalékuk szerint viszont egyszerűen csak szigorítani kellene az ellenőrzéseket. Az emberek 14 százaléka gondolja úgy, hogy a hálapénzről leginkább a betegeknek kellene leszokniuk – áll a közvélemény-kutatás összegzésében.