Egy hét százhatvannyolc órájából negyvenet átdolgozunk, két órát zuhanyozással, nyolcat evéssel, tizennyolcat tévénézéssel töltünk.

   A legtöbb időt, körülbelül 56 órát átalusszuk, azaz, az ágyban töltjük életünk jelentős részét. Nagyon oda kell figyelnünk, milyen ágyban, milyen ágyneműben alszunk.

   Ha rosszul alszunk, annak keservesen, egész napos nyűgösséggel és fáradtsággal fizetjük meg az árát. A szervezet bár látszólag pihen éjjel, tulajdonképpen keményen dolgozik. Testünkben ugyanis remekül működik a munkamegosztás: éjjel kapcsol be a nappal pihenő vegetatív idegrendszer.
   A vese, a máj, a lép ekkor végzi el a méregtelenítést és a tartalékok feltöltésének felelősségteljes munkáját. Mint egy boltban, ahol éjjel pótolják az árukészletet.
   Szerencsére a modern tudomány mindent megtesz, hogy a legújabb technikai vívmányokat is felhasználva dédelgethessük testünket alvás közben is. Ma már egy paplan nem csak melegít, hanem számos más trükköt is tud.
   Bár a kutatók sem tudnak megegyezni abban a kérdésben, hogy a testünket állandóan érő sugárzások, például a mobiltelefonok térereje mennyire hat károsan a szervezetre, a paplanok legjobbjai még ezt a mikrohullámot is képesek kiszűrni.
   Ez persze csak az igazi csúcstechnológiájú, a paplanok Ferrarijára vonatkozik, de mára az egyszerűbb darabok között is találhat mindenki saját ízlésének, fázósságának és izzadékonyságának megfelelőt.
   Éjszakánként háromnegyedliter vizet veszítünk, ennyi folyadékot kell az ágyneműnek felszívnia és elpárologtatnia a levegőbe.
   Egy 40 éves paplan már annyi fajta terhelésnek volt kitéve, olyan sok nedvességet szívott magába, annyira összetöredeztek a szálai, hogy bármennyire is gondosan tisztították, már nem az igazi.
   Tehát akár a nagymama dunyhájába takarózunk, akár a legújabb csúcsmodell paplant vásároljuk meg, ha igazán jól akarunk aludni, maximum tízévenként le kell cserélnünk a takarónkat. Mert egy jót aludni időnként mindenkinek muszáj.