Vannak néhányan, a szerencsésebbek, akiknek reggel megelőzve az ébresztőórát, felpattan a szemük, ugranak is ki az ágyból és máris frissen, üdén kezdik a napot. A többség ugyanakkor húzná, halasztaná a felkelést, és ehhez jó társ az ébresztő szerkezetek szundi funkciója.

   Vagy éppen egy kedves arcát mutató ellenség, mert valójában a szakaszos, töredezett alvás kevésbé pihentető, mint az egybefüggő. A szundi funkciók álságos kedvességéről rántotta le a leplet az Index.hu írása.

   A hírportál összeállítása szerint az alvási ciklust különböző neurotranszmitterek szabályozzák, elalváskor például a jó közérzetért és boldogságért is felelős szerotonin termelődik, az ébredésben pedig a dopamin segít. Márpedig ha a szundi gomb nyomogatásával rövid idő alatt többször arra kényszerítjük a testünket, hogy az alvás és az ébrenlét között váltogasson, az ellentétes hatású anyagok összezavarják a szervezetet.
   Az is tévhit, hogy a szundizás segít fokozatosan ráhangolódni a kelésre, és rávezet az előttünk álló napra. Az alvás során ugyanis különböző tulajdonságú fázisok váltakoznak, ezek között pedig a REM (gyors szemmozgásos) fázis nagyjából másfél óránként jelentkezik. Ez az a szakasz, amelyben gyakoriak a spontán ébredések, viszont ekkor dolgozza fel az agyunk az előző nap eseményeit is, ezért minél előbb szakítjuk meg, annál rosszabbul járunk. Márpedig a REM fázis a reggelhez közeledve egyre hosszabb lesz.
   Aki pihenten akar kikelni az ágyból, a szundizás helyett próbáljon meg inkább rendesen aludni. Az ideális az lenne, ha olyan korán feküdne le, hogy reggel beleférjen az idejébe kivárni, amíg a szervezete magától felébred. De ez, mint tudjuk inkább csak álom, mintsem megvalósítható valóság.
   Aki hajlandó a modern kor vívmányit is a jó alvásához megtalálni, és alkalmazni, annak segíthetnek azok az ébresztő appok, amelyek figyelik az alvásunkat, és akkor ébresztenek fel, amikor az előre megadott legkésőbbi felkelési időhöz legközelebb eső könnyű alvási fázisban járunk – olvasható az Index.hu cikkében.