Mind nagyobb veszélyt jelent világszerte az antibiotikumok mértéktelen, de legalábbis túlzott szedése, amelynek nyomán úgynevezett szuperbaktériumok jönnek létre, amelyek minden gyógyszernek ellenállnak. Rossz világ köszönthet emiatt ránk.

   Egyértelmű az összefüggés a szegénység, az alacsony átlagjövedelem és a túlzásba vitt antibiotikum fogyasztás között. Az OECD kimutatásai szerint a fejlődő országokban fogyott világszerte a legtöbb antibiotikum. Jó hír, hogy ezt a listát nem mi, magyarok vezetjük – írta a Hvg.hu.
   A hírportál írásából kiderül, hogy a fogyasztási adatok a Statista legújabb közleményéből derültek ki. Az antibiotikum-rezisztencia ma már népegészségügyi probléma: a 70-es, 80-as években évente jelentek meg új antibiotikumok a piacon, de mára fogyóban a molekula, ezért egyre kevesebb hatásos szert találnak.
   Mivel behatárolt a kutatásoktól várható haszon, a gyógyszercégek folyamatosan vonják ki a pénzt a hagyományos antibiotikum-kutatásból – állítják a szakemberek. Ma olyan multidrog-rezisztens baktériumok is léteznek, amelyek egyszerre öt-hat antibiotikummal szemben is ellenállóak lehetnek. A szakértők egy olyan jövőképet festenek le, amely visszavisz bennünket a penicillin feltalálása előtti korszakba.
   A rezisztencia a mi felelősségünk is, mert az antibiotikumok felhasználása alapvetően túlzott. A magyar orvosok és a gyógyszerészek, továbbá a kutatások szerint akkor is szedjük az antibiotikumot, amikor nem indokolt, vagyis nincs bakteriális fertőzésünk és orvosi rendelvényünk róla, és az is jellemző, hogy nem szedjük végig a teljes, előírt antibiotikum adagot.
   A szakemberek azért is óva intenek az antibiotikumok meggondolatlan használatától, mert nagyon kellemetlen mellékhatásokat okozhatnak. Az antibiotikumok jelentős károsodást okozhatnak a bél- és a hüvelyflórában, ahol egy bizonyos baktérium felülfertőződéséért is felelősek lehetnek.     Tipikus mellékhatás-történet, hogy valaki az antibiotikum-kúra után folyamatos puffadást, krónikus fájdalmat tapasztal, állandóan megy a hasa. A nőknél nem ritka a különböző hüvelygombás fertőzések kialakulása.
   A közleménye szerint egyértelmű az összefüggés a szegénység, az alacsony átlagjövedelem és a túlzásba vitt antibiotikum fogyasztás között. Az OECD kimutatásai szerint a fejlődő országokban fogyott világszerte a legtöbb antibiotikum, ám ha a világ teljes fogyasztását nézzük, Törökország áll az első helyen, ahol napi adag 1000 főre 42,2 darab antibiotikum.
   Az OEP kimutatásai szerint Magyarországon 2015-ben közel 8 millió doboznyi volt a patikai antibiotikum-forgalom - deül ki a Hvg.hu írásából.