Régen az ember bement a zeneműveket árusító boltba és megvette a bakelit lemezét, esetleg feketén és sokért a nyugatról becsempészett slágereket. Aztán elterjedtek a szalagos, majd kazettás magnók, a CD-k, pendrive-ok és az MP3-as készülékektől, mobiltelefonoktól kezdve mindenféle más digitális hanghordozó, lejátszó.

   A magnók tömeges elterjedésével kezdődött a másolás, és torkollott évtizedek alatt a mai ingyenes letöltésbe. Egy friss uniós jelentés szerint hazánk a rangsor végén áll, ha a zenére legálisan elköltött összegeket nézzük – írta a Napi.hu.

   A hírportál összeállítása szerint illegálisan zenét letölteni manapság már könnyebb feladat, mint lemenni a pékhez egy kiló kenyérért. Persze előbbit senki sem csinálja, ám mindenki ismer valakit, aki szerzett már be így zenét. Ezek után nem meglepő, hogy szinte lehetetlen kiszámolni, hogy pontosan mekkora károkat okoznak az illegális letöltők a világgazdaságnak, ám sokatmondó adat, hogy az unióban 2005 és 2014 között harmadával esett a zenére költött átlagos összeg.
   Az EU nemrég megjelent friss jelentése a károknak járt utána. A 19 uniós államot vizsgáló kutatás eredményei szerint a kalózmásolatok terjedése csak 2014-ben 336 millió eurós, mai árfolyamon 105,6 milliárd forintos kárt okozott. Ebből a bolti eladók 57 millió eurót buktak, a digitális formákat használó kereskedők pedig 113 millió euróval kevesebbért tudták értékesíteni portékájukat, mintha nem létezett volna illegális zeneletöltés.
   A zeneiparhoz kapcsolódó egyéb kereskedők zsebéből pedig további 166 millió eurós bevételt vettek ki az illegális letöltők, de a készítők nem felejtik el megjegyezni, hogy az így elmaradt adóbevételek összesen 63 millió eurójába kerültek a különböző kormányoknak. Mindez az uniós tanulmány szerint azt is jelenti, hogy akár 2155 munkahely is megszűnhetett ebben az évben.
   Az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent a zenére költött összeg, egészen pontosan a 2005-ös 12,2 euróról, 2014-ben 8 euróra. Ez azt jelenti, hogy egy uniós lakos átlagosan mennyi pénzt költ egy évben zenére, ám ennek mértéke országonként jelentősen eltérő. Svédország, Görögország, Bulgária és Lengyelország kivételével mindenhol csökkent a költött összeg, Magyarországon például nagyjából megfeleződött, így az uniós sereghajtók közé tartozunk – olvasható a Napi.hu írásában.