A statisztika fontos része életünknek, hiszen eszköz a múlt történéseinek elemzéséhez, alapja a jövő tervezésének. De a statisztika eszköz lehet arra is, hogy a meglévő folyamatokat szebb színben tüntesse fel az, aki (vissza)él az adataival.

   A Policy Agenda (PA) kiszámolta a létminimumot a KSH helyett, írta meg az Index.hu. Eszerint tavaly havi 88 ezer forint volt az egy felnőttből álló háztartás átlagos létminimumértéke, míg a tipikusnak mondható két felnőttből és két gyerekből álló háztartásé havi 255 246 forint.

   A PA becslései szerint 2015-ben a számított értékeknél alacsonyabb jövedelemből élt a lakosság 41,5%-a, ugyanakkor 4 millióról a felére apad a létminimum alatt élők száma, ha változik a létminimum számítási módszere.
   A létminimum – ha egyáltalán lenne ilyen – 88 ezer 16 forint lenne – írta a Délmagyar.hu. A szülőknek fejenként legalább 153 ezer forintos bruttó fizetésre lenne szükségük ahhoz, hogy két gyerek mellett elérjék a létminimumot a családban. Ennyit viszont csak kevesen keresnek.
   Történelmi csúcsra nőtt tavaly a dolgozói szegénység Magyarországon az Eurostat adatai szerint. A foglalkoztatottak 9,3 százaléka élt szegénységben, még a társadalmi juttatások ellenére is. Ez nagy ugrást jelent a 2014-es 6,7 százalék után.
   25 év után talán éppen ezért sem számolt már idén létminimumot a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Azzal érveltek, hogy túl sokan kerülnek a létminimum alá, pedig ilyen széles réteget alapul véve nem lehet komoly szakpolitikai intézkedésekről dönteni.
   A KSH előreláthatólag év végére áll elő az új számítási módszerrel. Ez az elemzők várakozása szerint a minimálbér közelébe húzza majd le a létminimumot. Ezzel akár a felére csökkenthető a létminimum alatt élők száma, azaz nagyjából 4 millióról 2 millióra. A szakszervezetek magától értetődően azt szeretnék, hogy inkább fordítva legyen, vagyis a kormány a minimálbért húzza fel a létminimumhoz – írta a Délmagyar.hu.