Mennek, de egyre kevesebben jönnek vissza
Alig van olyan közösség, amelynek tagjai közül ne lenne valakinek családtagja külföldön. Tartósan, vagy csak szerencsét próbálni. Akadnak, akik csalódottan hazatérnek, másokról pedig lassan végleg lemondhatunk.
Míg korábban a magasabb fizetések miatt mentek külföldre dolgozni a magyarok, többnyire azért, hogy hazatértük után be tudják indítani az itthoni életüket, az utóbbi időben markánsan megjelent egy új kivándorló csoport – írta a Hvg.hu.
A hírportál cikke szerint ők a hazai közállapotok miatt már kilátástalannak ítélik saját maguk és az ország helyzetét, elegük van abból, ami itt folyik, és eleve úgy indulnak útnak, hogy soha nem akarnak visszatérni.
Az Euwork Kft. az egyik legnagyobb hazai munkaközvetítő társaság, amely kifejezetten nyugat-európai partnereinek toboroz magyar munkavállalókat. Havonta átlagosan száz magyart helyez el külföldön már évek óta, ehhez azonban természetesen ennél jóval több személyes interjút kell elvégeznie. Amikor a jelentkezőknek felteszik a kérdést, hogy miért szeretne külföldön dolgozni, korábban jellemzően anyagi jellegű válaszokat kaptak. Volt, aki az életét kívánta így beindítani, más a devizahitelének visszafizetését remélte a külföldi munkavállalástól, akadt, aki a tanulmányaira, vagy lakásra kívánt gyűjteni.
Újabban viszont markánsan megjelent egy réteg, amely a teljes kilátástalanság elől menekülne nyugatra. A beszélgetéseken egyre többen mondják azt, hogy nem látják személyes karrierjük fejlődésének lehetőségét, kilátástalannak ítélik az ország helyzetét, vagy éppen szinte menekülnek a hazai közállapotok, politika elől.
A kilátástalanság elől menekülő magyarok egyáltalán nem tervezik, hogy valaha is visszatérnek Magyarországra, az esetek többségében még akkor is a végső kivándorlás mellett vannak, ha azt sem tudják, milyen a valóságban a kinti élet, és nem beszélik jól a célország nyelvét. Nekik egyébként a nyugati munkaadók jobban örülnek, mint a kényszerből kivándorlóknak, mert nagyon motiváltak a beilleszkedésre, inkább alkalmazkodnak az új környezethez, mintsem könnyen hazajönnének, vagyis stabilan maradnak, és mindent megtesznek, hogy megvessék a lábukat az új hazájukban.
A másik fontos változás, hogy kezd élénkülni a nyugati kereslet a nem hiányszakmában dolgozó, képzettebb magyarok iránt is. Az informatikus, az orvos és a gépészmérnök mindig is azonnal mehetett külföldre, ha akart, de újabban már fogorvosi asszisztenseket, technikusokat vagy irodai alkalmazottakat is elkezdtek nagyobb számban keresni.
Közismert, hogy a fiatal magyar munkavállalókat, elsősorban a férfiakat mágnesként vonzzák a nemzetközi lehetőségek. A Randstad Workmonitor legutóbbi felmérése szerint a 34 év alatti férfiak 79 százaléka a megfelelő állásért külföldre is áttelepülne. Az Intrum Justitia Európai Fogyasztói Fizetési Jelentéséből pedig nemrég az derült ki, hogy a magyarok 35 százaléka, a fiatalok 44 százaléka és a gyermekes fiatalok 41 százaléka gondolkodik azon, hogy külföldre költözzön. Hasonlóan nagyarányú külföldre költözési hajlandóságot mért – elsősorban a fiatalabbak körében – a Jobinfo.hu, a megkérdezettek 22 százaléka mondta, hogy már keres is külföldi munkát, 49 százalékuk pedig itt még nem tart ugyan, de nem zárkózik el az ötlettől, hogy továbbálljon – derül ki a Hvg.hu összeállításából.







