A világtörténelem során a férfiemberek már mindenféle szőrzetet viseltek arcukon, hogy megfeleljenek az elvárásoknak. A szakáll, bajusz, pajesz, orr alatt viselt pamacs, borosta koronként, társadalmanként változott és mindig jelentett is valamit. De lehet divat, vagy a valahova tartozás jelképe is.

   A szakállat egykor a nagy hidegben az arc melegítésére és a riválisok elrettentésére növesztették az urak, de a bajusz az más, az mindig is dísz volt. A férfi éke címen Bajuszkiállítás nyílik a Dinnyési Templomkert Hagyományőrző Központban.

   A kiállítást Haraszti Zsigmond néprajzkutató, a Szent István Király múzeum munkatársa nyitja meg. A vendégeket – urakat – ebből az alkalomból bajszos kézműveskedésre is invitálják majd a szervezők, míg az ifjaknak borbély igazítja a helyére a serkenő bajszokat.
   Ahogy a szervezők írják: a férfi éke, a bajusz a magyar kultúrában nem csak divat kérdése, hiszen még a közelmúltban is azt tartották igazán férfinak, akinek az ajka fölött szőrzet díszelgett és ez a mentalitás reneszánszát éli napjainkban. Kiállításukkal egy válogatást kívánnak bemutatni a Szent István Király Múzeum ,,szőrtörténettel” kapcsolatos tárgyaiból és fényképeiből, melyeket a százkét éve elhunyt Herman Ottó A magyar bajusz című tanulmányához igazítottak.
   A szervezők ezzel is tisztelegni kívánnak az utolsó magyar polihisztor munkássága előtt. A kiállítás megnyitója március 26-án, délután háromkor lesz, és május 1-éig hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között látogatható a Dinnyési Templomkert és Hagyományőrző Központ kiállítótermében, természetesen Dinnyésen.