Azt, hogy alig látni nőt a magyar politikusok között és még kevesebbet a kormányban, ha nem is ért egyet vele, de úgy látszik, a legtöbb magyar ember elfogadja. Az már fel sem tűnik ezek után, hogy alig választják a tudományt hivatásként lányaink, asszonyaink.

   Ez ugyanakkor nem speciális magyar állapot. A nők tudományos életbeli alulreprezentáltságára hívta fel a figyelmet az UNESCO és az Európai Parlament is a tudományos pályát választó nők és lányok nemzetközi napján, amelyet idén tartottak meg először.
   Az ENSZ Közgyűlése tavaly decemberben nyilvánította február 11-ét a tudományos pályát választó nők és lányok nemzetközi napjává. Az UNESCO főtitkára a nemzetközi nap alkalmából közzétett üzenetében elmondta, ma nagyobb szüksége van a világnak a tudományra és a tudománynak a nőkre, mint bármikor.
   Irina Bokova emlékeztet arra, hogy a legutóbbi UNESCO-jelentés szerint a világ tudományos kutatóinak csupán 28 százaléka nő. A nők kevésbé férnek hozzá a forrásokhoz, és kisebb esélyük van arra, hogy vezető pozícióba kerüljenek a tudományos életben. Egyetlen ország sem képes előrelépni kreativitása, energiája és álmai csupán felét használva.
   Az Európai Parlament a nemzetközi napon Twitter-üzenetben hívta fel a figyelmet arra, hogy míg az unió országaiban a nők a lakosság felét adják, addig az EU-ban dolgozó kutatók között csak 33 százalék az arányuk.
   Az UNESCO adatai szerint Magyarországon 2010-ben a tudományos pályát választók között 32,1 százalékban voltak nők, 2013-ban arányuk 30,9 százalékra csökkent, 2015-re viszont 31 százalékra emelkedett. A sort Európában Lettország vezeti 52,4 százalékkal, Magyarország az európai országok között az utolsó negyedben található a 32,7 százalékos női kutatói arányt felmutató Belgium és a 31,9 százalékot produkáló Dánia között.
   Az UNESCO adatai szerint Magyarországon az egyetemi alapképzésben tanulók 53 százaléka nő, a doktori képzésben az arányuk már csak 49 százalék, a kutatóknak viszont már csak 31 százaléka nő.