Kecsegtető ajándékok, ingyen utaztatás mellett számtalan becsapott idős ember, a boltinál drágább árak, rosszabb hitelek, részletfizetési lehetőségek. Sokaknak ezek jelentik a telefonos ügynökök által szervezett árubemutatókat.

   Sem hitelnyújtásra, sem árengedmények és ajándéksorsolások reklámjára nincs már lehetősége az árubemutatót szervező cégeknek egy tavaly decemberi törvénymódosítás nyomán.

   Ezt írta közös közleményében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH). Az szabályozásról a Napi.hu számolt be.
   A hírportál írása szerint a korábban jellemzően ajándékígéretekkel és hitelfelvétel ösztönzésével manipuláló vállalkozások sok idős fogyasztót tévesztettek meg és bírtak rá a túlárazott termékek átgondolatlan megvételére. A területet ellenőrző hatóságok együttműködnek a jogsértő vállalkozások kiszűrésére, szükség esetén pedig szigorúan fellépnek e vállalkozásokkal szemben – derül ki a közleményből.
   A szigorítások kapcsán fontos, hogy a fogyasztók, és az árubemutatókat szervezők is körültekintően járjanak el. A fogyasztók esetében lényeges, hogy fontolják meg, ténylegesen szükségük van-e az adott termékre, tájékozódjanak arról, az máshol mennyibe kerül, és ha ajándéksorsolás reklámját látják, hitelt kínálnak számukra, jelezzék a hatóságok felé.
   Az elmúlt évek kedvezőtlen tapasztalatai sarkallták arra a jogalkotót, hogy szigorítsa az árubemutatókon történő termékértékesítés jogszabályi hátterét. A termékbemutatókon részt vevő fogyasztók nagy része ugyanis a 70-80 év feletti korosztályba tartozik, amely kiemelten kiszolgáltatott és sérülékeny. Ezzel visszaélve egyes vállalkozások a bemutatókon nem ritkán jelentősen túlárazták a termékeiket, tevékenységük sikerét pedig gyakorta megtévesztésen alapuló tájékoztatásokkal, értékesítési technikákkal is fokozták, amelyek nyomán a fogyasztót megalapozatlan és azonnali döntések meghozatalára késztették.
   Mivel az árubemutatókon felkínált termékek ára többnyire meghaladta a fogyasztók pénzügyi lehetőségeit, a vállalkozások jellemzően lehetővé tették a hitelfelvétel útján történő vásárlást. Ilyenkor a vállalkozás egy pénzügyi intézmény közvetítőjeként az árubemutató során adott lehetőséget arra, hogy a fogyasztó rajta keresztül hiteligényléssel forduljon az adott pénzügyi intézményhez.
Minden olyan esetben, ahol a termék árubemutatón történő megvásárlásához a fogyasztó hitelt igényel, felveti a jogsértés gyanúját, ha az árubemutatót szervező, a terméket értékesítő, s a hitelt nyújtó vállalkozás között üzleti (közvetítői) kapcsolat mutatható ki. Hasonlóan jogsértésre utalhat az a körülmény is, ha egy vállalkozás árubemutatós értékesítéseihez visszatérően azonos pénzügyi intézmény hitelnyújtása kapcsolódik.
   Előbbiek mellett a szervezők számára a gazdasági reklámtevékenység szóló törvény módosítása értelmében az árubemutatóval egybekötött termékértékesítéshez kapcsolódóan immár tilos az ajándékjuttatás, az árengedmény, a kedvezmény, a vagyoni előny és az ajándéksorsolás reklámja is. A szabályozás által feltételezhetően csökken a részvételi kedv, így csökken a potenciálisan veszélyeztetett vásárlók száma is. Az árubemutató törvényi fogalma kapcsán az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés fogalmi körébe sorolható bármely, a termék bemutatása, illetve forgalmazása céljából szervezett utazás vagy rendezvény.
   A hatóságok az árubemutatókkal kapcsolatos eljárásaik során folyamatosan együttműködnek, kiemelt hangsúlyt fektetve arra, hogy a törvénymódosítások elérjék a jogalkotó által kitűzött célokat. Ha bármelyik ellenőrző hatóság jogszabálysértést, az előírások megkerülésére irányuló magatartást, vagy erre utaló körülményt észlel, haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket – áll többek között a közleményében – amelyről a Napi.hu írt.