Régen hidegebbek voltak a telek, meg melegebbek a nyarak, vagyis, régen minden más volt. Általában a sok évtizedet megélt emberek szoktak így nosztalgiázni a régi szép időkről. De a nyarak melegének megítélésében vélhetően tévednek.

   1983 és 2012 között az elmúlt 1400 év legmelegebb időszaka volt az északi féltekén. Mindez az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének 2014-es jelentéséből derül ki. A kutatásban 13 ország 45 kutatója vett részt – írta a BBC.
   Az Environmental Research Letters című szaklapban közzétett kutatás szerint 1986 és 2015 között 1,3 Celsius fokkal emelkedett a nyarak átlagos hőmérséklete Európában. Ebben az időszakban növekedett a súlyos hőhullámok gyakorisága is, 2003-ban, 2010-ben és 2015-ben szokatlanul forró nyári időjárás sújtotta a kontinenst.
   A tudósok a Kr.e. 138-tól kezdődő időszak hőmérséklet-ingadozásainak becsléséhez a közelmúltban fejlesztett statisztikai módszereket, valamint a klímára vonatkozó, természetben fellelhető forrásokat, köztük a fák évgyűrűi által közvetített információkat használtak fel.
Danny McCarroll, a brit Swansea-i Egyetem kutatója elmondta, hogy az utóbbi két évezred minden egyes esztendőjére értékeket tartalmazó adatsort sikerült összeállítaniuk. A tudós szerint nagy meglepetés, hogy nem volt egyetlen másik 30 éves periódus sem, amely olyan meleg lett volna, mint az elmúlt három évtized.
   A kutatócsoport az újonnan összeállított adatsort összevetette a modern éghajlatmodelleknek a vizsgált korszakra vonatkozó becsléseivel is. McCarroll szerint mindez megmutatta, hogy a modern modellek nem rekonstruálják teljes mélységben a múlt éghajlati változásait, így alábecsülik a klíma természetes változékonyságát a jövőre vetítve is.
   A kutató hozzátette: az elmúlt három évtized felmelegedése túlmegy az éghajlat természetes változékonyságának határain. Mindez alátámasztja az Éghajlat-változási Kormányközi Testület megállapítását, amely szerint mindez az emberi tevékenység következménye. McCarroll szerint a klímamodellezők általában vonakodnak kijelenteni, hogy egy esemény visszavezethető-e az emberi hatásokra, vagy sem, de az elmúlt 2000 év éghajlatának történetében az utóbbi 30 év időjárása annyira szokatlan, hogy mindez valóban az üvegházhatás következményeire utal.
   A kutatócsoport elemzése szerint a Kr.u. első század volt a legforróbb, némileg még melegebb is, mint a 20. század, noha ez a különbség statisztikailag nem jelentős. A római korban számos forró nyár volt Európában, de a 4. és a 7. század között lehűlt az éghajlat, míg a középkor általában meleg időszaknak mondható.