Nézzünk szembe a tényekkel, aligha akad olyan dolgozó, aki hivatalos e-mailjei mellett nem küld el néha egy-egy, vagy még inkább jó néhány magánlevelet a munkahelyi gépéről. Eddig a levéltitok szent volt, de mint kiderült, a céges levelezés más.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy román panaszos ügyében hozott ítélete szerint nem jogsértő, ha a munkáltató megfigyeli egy alkalmazott munkahelyi levelezését – olvasható a döntésről kiadott közleményben, amelyet az ITcafe.hu tett közzé.
Az informatikai szakportál írása szerint a munkahelyi levelezés kérdésében az EJEB mostani állásfoglalása tisztázza a problémákat. Romániát egy bukaresti mérnök, Bogdan Bărbulescu panaszolta be Strasbourgban, miután a román bíróságok elutasították korábbi munkáltatója ellen indított keresetét, amelyben azt állította, hogy megsértették emberi jogait.
Bărbulescu 2004 és 2007 között értékesítőként dolgozott egy magáncégnél, ahol a munkáltató felkérésére egy Yahoo Messenger-fiókot hozott létre az ügyfelekkel való kapcsolattartás céljából. A cég 2007 júliusában arról tájékoztatta, hogy levelezését egy héten keresztül megfigyelték, és kiderült, hogy az internetkapcsolatot magáncélra használja. Mikor ezt Bărbulescu tagadta, a cég rendelkezésére bocsátotta a testvérével és szeretőjével folytatott intim magánlevelezésének átiratát. A dolgozót a cég eszközeinek magáncélú felhasználását tiltó belső szabályzatra hivatkozva 2007 augusztusában elbocsátották.
A kirúgott mérnök beperelte volt munkáltatóját, mondván, hogy titkos megfigyelése alkotmányos, illetve emberi jogait sértette. Miután a román bíróságok elutasították panaszát, a strasbourgi bírósághoz fordult.
Az EJEB mostani végzése szerint Románia nem sértette meg sem Bărbulescu tisztességes tárgyaláshoz való jogát, sem a magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogát, amikor a román bíróság a munkahelyi levelezését megfigyelő munkáltató javára döntött. Indoklásában a strasbourgi bíróság megállapította, hogy a felperes feladatainak teljesítését munkáltatója csak munkahelyi postafiókja megfigyelésével ellenőrizhette, és jóhiszeműen járt el, amikor azt feltételezte, hogy abban nem talál magánéleti levelezést – olvasható az ITcafe.hu írásában.
Tanulságos az eset a magyar munkavállalók szempontjából is, hiszen hasonló esetben már nem érdemes az európai – személyiségi – jogokra hivatkozni.