A jót nagyon hamar megszokja az ember, és ilyen jó a határok nyitottsága, a megállás nélküli áthaladás lehetősége egyik országból a másikba. A magyarok zöme, ha az unióról esik szó, biztosan a szabad határátlépést és munkavállalást említi, és e kettő szorosan össze is függ.

   Sok más előnye mellett a szabad határátlépés százezreknek ad lehetőséget a boldogulásra, más országbeli munkavállalásra. A schengeni egyezmény felfüggesztése hátrányosan befolyásolná a munkaerő-mobilitást az Európai Unióban – állapította meg a Bruegel brüsszeli gazdasági kutató intézet tanulmánya.
   A schengeni térség országaiban állásban lévők 0,93 százaléka, közel 1,7 millió alkalmazott ingázott határon túli munkahelyre 2014-ben – derül ki a tanulmányból.
   Az aktív népességhez viszonyítva legmagasabb arányban, 5,7 százalékban a szlovákok ingáznak szomszédos országba dolgozni. Az észtországi lakosok 3,5 százaléka ingázik az országhatáron túlra dolgozni, a rangsorban harmadik Magyarországon pedig az aktív népesség 2,4 százaléka.
   A határellenőrzések megszüntetése jóval nagyobb hatást gyakorol a térség lakosainak az életére annál az egyszerű ténynél, hogy akár lakhelyük elhagyása nélkül is tudnak egy szomszédos országban munkát vállalni. Az uniós polgárok 2013-ban például 218 millió egy vagy több éjszakás utazást tettek a térségben, és ennek 11 százalékát, közel 25 milliót, üzleti célból.
   A számok alapján látható, hogy a térség lakossága viszonylag nagy hányadának közvetlen előnyei származnak a schengeni egyezményből, és annak felfüggesztése nagyban befolyásolná mindennapi életét. A schengeni egyezményről folyó vita jelentőségét nem is igazán esetleges felfüggesztésének közvetlen makrogazdasági következményei, hanem a munkaerő-mobilitásra gyakorolt hátrányos hatásai adják –szögezte le a Bruegel elemzése.