Bizonyára a hír hallatán sok hölgy szeme csillan fel, hiszen ki ne kedvelné a gyémántokat, vagy e drágakövekkel ékesített ékszereket. A baj csak az, hogy a gyémánt viszonylag ritka nehezen megtalálható és emiatt nagyon drága.
A ritkaságába vetett hitet ingatta meg Dimitri A. Sverjensky, a John Hopkins Egyetem professzora, aki szerint a gyémánt kialakulása a Föld mélyében történik, és valószínűleg sokkal gyakoribb folyamat, mint gondoltuk. Minderről a Független.hu számolt be.
Ha nem is oly ritka a gyémánt, mint gondoltuk, azért nem egyszerű hozzájutni. Egyrészt mert nem egyszerű a bányászata, hiszen a Föld felszínéhez közeli gyémánt előfordulása, ahonnan ki is lehet bányászni, továbbra is a viszonylag ritka vulkanikus magma kitörésektől függ, amelyek fel tudják hozni a mélyből, ahol keletkezett. Másrészt azért, mert az a gyémántok többsége nem ékszernek alkalmas kő, ahhoz túlságosan apró. A legtöbb néhány mikron méretű, szabad szemmel nem is látható, csak mikroszkóppal.
Sverjensky professzor és Fang Huang doktorandusz kémiai modell segítségével rájöttek, hogy az értékes kövek természetes kémiai reakció eredményeként születnek, egyszerűbben, mint ahogy eddig vélték. Modelljük azt mutatta, hogy gyémánt akkor keletkezhet, amikor megnő a savasság a víz és a kőzet kölcsönhatásának eredményeképpen. Az eddigi értelmezés szerint gyémánt a metán oxidációjával vagy a széndioxid redukciójával keletkezik.
Az új kutatás kimutatta, hogy a víz képes gyémántot létrehozni, ha a pH-ja természetes módon lecsökken, vagyis savasabbá válik, miközben egyik típusú kőzetből egy másikba halad át. Sverjensky professzor szerint minél többet vizsgálódnak az emberek, annál több gyémántot fognak találni, különféle kőzettípusokban.
A kutatók elmondták, azért kell a kémiai modell, mert fizikailag lehetetlen feltárni azt a hatalmas mélységet, ahol a gyémánt keletkezik: 90-120 mérfölddel a Föld felszíne alatt, óriási nyomáson és hőmérsékleten. A legmélyebb felfedező fúrás eddig csak 8 vagy 9 mérfölddel volt a felszín alatt.
Ha a kutatás nem is rengeti meg a gyémántpiacot, rávilágít, hogy milyen a folyadékok mozgására mélyen a Föld alatt, ami a karbon (szén) ciklust is érintheti és amitől bolygónk egész élete függ – derül ki a Eurekalert.org cikke nyomán készült Független.hu írásból.