Pár napja, január 22-én ünnepeltük a Magyar Kultúra Napját. Ezen a napon tisztázta le a szerzője a Himnuszt.

   Minden magyar ember képes legalább az első versszakát idézni és mindenki ismeri a dallamát. De vajon ismerjük-e a történetét?

   A szerző Kölcsey Ferencet manapság már inkább költői pályája miatt tiszteljük, holott közéleti munkássága sem volt elhanyagolható. 1832-től országgyűlési követként a haladó, reformellenzék vezető személyisége volt. Visszavonulásakor Kossuth az Országgyűlési Tudósítások külön példányával tisztelgett munkássága előtt.
   A himnusz eredetileg egy ókori műfaj, a görög költészetben az istenekhez szóló, azokat dicsőítő, ünnepélyes, fennkölt, imádságos alkotásokat nevezték így. Az irodalomtörténet szerint Kölcsey azért választotta ezt a formát, mert voltaképpen az egész magyarsághoz akart szólni a változások szükségességéről és elodázhatatlanságáról, csakhogy nem látott olyan társadalmi erőt, amely ennek a változtatásnak az élére állhatna, vagyis a magyarokon már csak Isten segíthet.
   A Himnusz alcíme: A magyar nép zivataros századaiból. A Himnusz csak keletkezése után évekkel, 1828-ban jelent meg az Aurorában, a reformkori irodalmi folyóiratban.
   A Himnusz megzenésítésre pályázatot írtak ki. A beérkezett pályaműveket beérkezésük sorrendjében sorszámozták. Mivel Erkel munkája kapta az egyes számot, így valószínűsíthető, hogy legelsőnek adta le alkotását a tizenegy, más források szerint tizenhárom pályázó közül. Sajnálatosan Kölcsey már nem hallhatta a megzenésített Himnuszt, mert a pályázat kiírása előtt hat évvel meghalt.
   A Himnuszt, mint dalt először a pesti Nemzeti Színházban mutatták be 1844. július 2-án, de széles nyilvánosság előtt az Óbudai Hajógyár munkásai énekelték el a Széchenyi hajógőzös vízrebocsátási ünnepségén augusztusban. Hivatalos állami ünnepségen először 1848 augusztusában, a Mátyás-templomban hangzott fel. Az eredeti kézirat a család jegyzőkönyvben megörökített döntése alapján 1944-ben letétként került a Nemzeti Múzeumba.
   A Himnusz megszületése után csak nyolcvan évvel, 1903-ban lett Magyarország törvényileg elfogadott himnusza. Előtte az osztrák császári himnusz számított annak. 
   A világon egyedülálló módon, a Himnusznak szobra is van. 2006. május 7-én avatták fel V. Majzik Mária kilenc méter hosszú, négy és fél méter magas Himnusz-szobrát Budakeszin.