Ha valamiről, vagy valakiről értékítéletet mondunk, villámgyorsan csúszik ki a szánkon, hogy ez hülyeség, vagy, hogy az illető hülye. Mindez nagyon is benne van a közbeszédben, miközben sohasem elemezzük a hülyeség igazi jelentését.

   Mindezt most megtették helyettünk a kutatók. A hülyeség pszichológiájáról végeztek kutatást az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen (ELTE) – hangzott el az állami hírtévé hétfői műsorában.
   Aczél Balázs, az egyetem adjunktusa elmondta, a hülyeség fogalmának a pszichológia nyelvére való lefordítását célul kitűző kutatás azt vizsgálta, hogy az emberek mely helyzetekben, milyen viselkedési formák leírására használják a kifejezést. Mint kiderült, eddig nem volt ilyen vizsgálat.
   A kutatáshoz internetről összeszedett történeteket is felhasználtak, valamint hallgatókat kértek meg, hogy írjanak naplót a mindennapokban tapasztalt hülyeségekről. A feljegyzéseket és történeteket 150 bírálónak adták ki, akik 90 százalékban megegyeztek egymás között abban, hogy egy-egy helyzetben használnák-e a kifejezést vagy sem.
   Az eredmények szerint a kifejezést például akkor alkalmazzák az emberek, amikor valaki magabiztos olyan dologban, amelyekhez igazából nincs megfelelő képessége, tehetsége vagy tudása. Ilyen például, amikor valaki ittasan vezet – magyarázta Aczél Balázs.
   Az adjunktus szerint a kifejezés használatának érdekessége az is, hogy szándékosan nem lehet hülyeséget csinálni, az emberek megítélése szerint a hülyeség nem lehet célvezérelt viselkedés eredménye.