Úgy produkáltak világra szólóan szenzációs űrkutatási eredményt magyar tudósok, hogy földi körülményeket vizsgálva tisztán matematikai alapon bebizonyították, volt folyó a Marson.

Amikor a Curiosity (Kíváncsiság) elnevezésű kutatójármű elkezdte hazasugározni első képeit a marsi Gale-kráter felszínéről, a szakértőket meglepte, hogy a rover környékén olyan lekerekített élű kavicsok hevertek, amilyeneket a földi patakokban és folyókban látni – írta az IPon.hu.

   Egy új kutatás résztvevői most ezeknek a kavicsoknak formája és mérete alapján modellezték, hogy mekkora lehetett az a vízfolyás, amelyben a mars-járó a felvételek készítése idején haladt.
   Ahogy azt Domokos Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője az egyik kereskedelmi televízió műsorában is elmondta, matematikai modelljüket földi kavicsok eróziójára alapozták, a kövecskék geometriájára támaszkodva annak megítélésében, hogy azok hogyan nyerték el alakjukat, ahogy az áramló víz magával ragadta őket. Ezt a modellt aztán a Gale-kráter kavicsaira is alkalmazták, és a kutatás eredményei szerint a 140 kilométer átmérőjű kráterben heverő kődarabokat 3 milliárd éve rakta le egy olyan vízfolyás, amely feltehetően kráter falában eredhetett.
   A nagyjából térdig érő patak 1 m/s-os sebességgel áramlott, és 50 kilométerre hurcolta magával eredeti helyükről a kavicsokat. Douglas Jerolmack, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója, a kutatócsoport tagja szerint egy piciny csatorna lehetett, amelybe gond nélkül bele lehetett volna gázolni. Nem volt túl erős sodrású, de a kavicsokat ide-oda görgette.
   Ez az első olyan elemzés, amely részletes információkat árul el egy egykori marsi vízfolyás pontos kinézetéről. A kutatás során a Curiosity képein túl a rover más műszereinek eredményeire is támaszkodtak a szakértők, így korlátozottan ugyan, de a vizsgált kavicsok anyagi jellemzőit is meg tudták állapítani, ami a hasonló földi kavicsok eróziójával összevetve pontosabbá tette az egykori marsi patak modelljét.
   A szakértők véleménye szerint a kavicsok formája és elhelyezkedése nagyon valószínűtlenné teszi, hogy víz helyett esetleg más erők, például a szél formálta volna ezeket. A tudósok továbbá úgy vélik a Curiosity eddigi útja alapján, hogy a Gale-kráterben ennél sokkal nagyobb vízfolyások nem nagyon léteztek, mivel a vizsgált kavicsok a legnagyobb méretű darabok, amelyekkel a mars-járó küldetése során találkozott. Ha pedig nagyobb folyók is lettek volna a környéken, jóval nagyobb kavicsok is hevernének a felszínen.