Napjainkban az egyszerre sajnálatot ébresztő és félelmet keltő menekültáradat a központi téma hazánkban. Azonnal ez kerül szóba, ha két ember találkozik, és legalább annyi a fél és negyed információ, találgatás, ötletelés ezzel kapcsolatban, mint ahányan beszélnek róla.

   Nagyon sokan vetik fel, hogy vajon az otthonukat, megélhetésüket veszített, életüket mentő emberek miért nem a közelebbi gazdag arab országok felé mennek, hiszen ott értik a nyelvet és azonos a hitük is a helyiekkel? A Figyelő.hu-n figyelemreméltó írás volt olvasható minderről.

   A hírportál írásában olvasható, hogy a Perzsa-öböl menti, szénhidrogénekben gazdag hat arab monarchia, Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Kuvait, Omán és Bahrein mindeddig egyetlen szíriainak sem ajánlotta fel azt áttelepülés lehetőségét. Ezt az Amnesty International közölte és a The Washington Post adta közre.
   Az amerikai napilap rámutatott arra, hogy mindez aközben történik, hogy Európában menekültválság alakult ki a migránsoknak a II. világháború óta példátlan beáramlása miatt. Ezért is szembeötlő, hogy míg Törökország 1,8 millió, Libanon 1,2 millió, Jordánia több mint 628 ezer, Irak 248 ezer és Egyiptom 133 ezer szíriai menekültet fogadott be, az öbölbeli országok egyet sem.
   Az utóbbiak közül többnek a katonai költségvetése és életszínvonala a legmagasabbak közé tartozik az arab világban, ráadásul ezekben az országokban hagyománya van annak, hogy a saját állampolgárságukat adományozzák a más arab országokból érkezett bevándorlóknak. Az öböl menti országok közül azonban egyik sem részese az ENSZ 1951-es menekültügyi egyezményének, amely meghatározza, hogy kik a menekültek és meghatározza a jogaikat, csakúgy, mint az államoknak az oltalmazási kötelezettségét. A szíriaiaknak, akik csak Algériába, Mauritániába, Szudánba és Jemenbe utazhatnak vízum nélkül, beutazási engedélyt kell kérniük ezekbe az országokba.
   Szaúd-Arábiában és a szomszédos államokban, ugyanúgy, mint egyes európai országokban, attól félnek, hogy az újonnan érkezők munkahelyeket vehetnek el az állampolgáraiktól, de a biztonsággal és a terrorizmussal kapcsolatos aggályok is megfogalmazódnak – olvasható a The Washington Post nyomán a Figyelő.hu-n.