Miközben ezerszámra kínálnak eladó lakásokat, vidéken házakat, a fiatalok legfeljebb jelentős családi összefogás és támogatás mellett képesek önálló otthonhoz jutni. A devizahitelesek kálváriája pedig komoly riasztó erővel hathat a hitelért folyamodókra.

   Hiába csökkent 5,75 százalékra a háztartások lakáscélú hiteleinek átlagos hitelköltség mutatója, az átlagos jövedelmeket és lakásárakat figyelembe véve még mindig sokkal megterhelőbb a magyaroknak a lakásvásáslás, mint a szlovák, szlovén vagy osztrák szomszédoknak – hívja fel a figyelmet elemzésében az Otthon Centrum, amelyről a Napi.hu számolt be.

   Az Európai Központi Bank statisztikái alapján Európában a finnek jutnak a legolcsóbban hitelhez, ha lakást szeretnének vásárolni, 2015 júniusában 1,44 százalék volt az átlagos hitelköltség mutató náluk. A másik véglet Bulgária, ahol euró alapon 6,66 százalék, a nemzeti valuta, leva, alapon 6,27 százalék a háztartásoknak nyújtott lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség mutatója. Hazánk csak egy hellyel előzi meg a bolgár kamatszintet, nálunk a második legdrágább az lakáscélú finanszírozás költsége, egészen pontosan 5.75 százalék.
   Jelentős csökkenés a magyar átlagos hitelköltség mutatóban a lakáshitelek piacán nem várható a közeljövőben, különösen annak fényében, hogy az MNB-nél nem várható további jegybanki kamatcsökkentés. A hitelköltségek csökkenése ellen hat az is, hogy az idei második negyedévben ismét emelkedésnek indult a nem teljesítő hitelek aránya a lakossági hiteleknél, az arány az MNB adatai szerint 16,6 százalék. Ez magasabb kockázatot jelent a bankok számára, amit a magasabb kamatfelárban egyenlítenek ki.
   Bár a lakáscélú hitelek költségszintjét illetően sereghajtók vagyunk, egy átlagos, városi, 55 négyzetméteres lakás hitelből finanszírozott megvásárlása Magyarországon, illetve a szomszédos országokban, a helyi lakásárakat és átlagjövedelmeket figyelembe véve, ugyanakkora terhet ró a magyar átlagpolgárra, mint a szlovákiai vagy ausztriai szomszédjainkra.
   Egy főre jutó, városi környezetben jellemző havi átlagfizetést figyelembe, az adott ország átlagos városi lakásárait alapul véve, egy átlag magyarnak 7,8 éven keresztül kell a teljes fizetését félretennie egy 55 négyzetméteres városi lakás megvásárlásához. Nagyjából ugyanannyi ideig, mint Ausztriában, Szlovéniában, vagy Szlovákiában. Horvátországban több mint 11, Romániában több mint 16 évi fizetést emészt fel a vásárlás.