Egy fiatalnak eszébe sem jut a távoli nyugdíja, a középkorúak meg csak legyintenek, hogy mire ők nyugállományba kerülnek már talán nyugdíj sem lesz. Ennek ellenére csak nagyon kevesen gondolnak arra, hogy idősebb korukban is meg kell majd élniük valamiből.

   A 15 országban megkérdezettek 70 százaléka az államtól és a munkaadója befizetéséből várja a nyugdíját és csak 30 százalék kalkulál saját megtakarításával, ez az arány igaz Magyarországra is.

   Mindezt Horváth Gyula, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese mondta a keddi budapesti sajtótájékoztatón.
   A felmérés kimutatta, hogy átlagosan az emberek egynegyede akar tovább dolgozni a nyugdíjas életkor elérése után is, Magyarországon ez az arány 30 százalék. A megkérdezettek részben azért vállalnának munkát nyugdíjasként is, mert nincs elég megtakarításuk, 38 százalék pedig a munkája, hivatása szeretetével magyarázta a továbbdolgozást.
   A felmérésből az is kiderült, hogy a munkaadók mintegy negyede részmunkaidős foglalkoztatást biztosítana a nyugdíjas korúaknak. Ezért is fogalmazták meg a kutatók egyik ajánlásukban azt, hogy az állam olyan szabályozást léptessen életbe, amely lehetővé teszi a törvényesnél későbbi, lépcsőzetes ütemű nyugdíjba vonulást. Ennek előnye lenne az is, hogy aki tovább dolgozik, annak a nyugdíja is több lesz.
   Az Aegon kutatórészlege által készített felmérés alapvetően a nyugdíjra való felkészülést vizsgálta. Az általános megállapítás az volt, hogy amíg az 55-64 évesek 45 százaléka takarít meg nyugdíjas éveire, addig a 18-24 éves korosztálynál ez az arány mindössze 29 százalék. Vagyis nemzetközi tendencia az, hogy a munkába állók nem azonnal, hanem késve kezdenek megtakarítani. Ez alól néhány nyugat-európai ország kivétel, ahol a munkába álló azonnal tagja lesz egy nyugdíjpénztárnak, amelybe a munkaadó akkor fizet díjat, ha a munkavállaló is rendszeresen utal oda a fizetéséből. E téren Hollandia a pozitív példa, ott évente közlik a munkavállalókkal azt is, hogy mekkora nyugdíjra számíthatnak.
   Európában a nyugdíjba vonulás után átlagosan még 20 évet élnek az emberek, Magyarországon ez az időszak 17-18 év. Ahhoz, hogy ennyi időre az állami nyugdíjrendszer egyensúlyban legyen egy szülőképes nőre 2,1 gyermeknek kellene jutnia. Ezzel szemben a magyar adat mindössze 1,4 gyermek – hívta fel a figyelmet a vezérigazgató-helyettes.