A szülők tudják, hogy a gyerekeket sokszor kirobbantani sem lehet a televízió elől, legfeljebb azért, hogy leüljenek az internet elé, vagy okostelefonjukkal játszanak, chateljenek. Most kiderült, hogy nem minden gyerek tesz így.

   A 4-17 év közötti magyar gyerekek átlagosan napi 3,3 órát ülnek a televízió képernyője előtt, és nézettségi toplistájukon 2014-ben is leginkább olyan filmek, valóságshow-k és sorozatok szerepelnek, amelyek nem kifejezetten az ő korosztályuk számára készültek – olvasható a Hír24.hu-n.

   A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) vizsgálata rámutat arra is, hogy a fiatalok tévénézési idejére leginkább a család anyagi helyzete van hatással: az alacsony státuszú, maximum közepes vásárlóerővel bíró felnőttekkel élő gyermekek, az átlaghoz képest legalább fél órával többet tévéztek, mint a jobb körülmények között élő társaik.
    A tanulmány szerint átlag feletti időt töltöttek a képernyő előtt az alapfokú végzettséggel rendelkező, fizikai munkát végző felnőttekkel egy életközösségben élő gyermekek. Viszont akiknek a családjában felsőfokú végzettségű, értelmiségi csoporthoz tartozó, szellemi munkát végző felnőtt élt, ott az átlagnál mintegy egy órával tévéztek kevesebbet a kicsik.
    Átlag alatt ültek a televízió előtt azok a kiskorúak is, akiknél a családnak volt autója, nyaralója, telke, illetve akik az előző két évben jártak külföldön. Hasonlóan mérsékeltebb tévézési időket találtak azoknál is, ahol a családból járnak moziba, színházba, múzeumba, klasszikus koncertre, vagy vásárolnak könyvet.
    Némiképp ellentmond az anyagi helyzettel kapcsolatos összefüggésnek, hogy az elmúlt 10 évben a több képernyős háztartásokban élő gyermekek mintegy 20 perccel többet tévéztek, mint azoknak a családoknak a gyerekei, ahol csak egy készülékre futotta. Viszont az is kiderült, hogy a számítógépek és az internet rohamos terjedése csökkenti a gyerekek tévézési idejét: ahol a világháló elérhető, ott egy órával kevesebbet ülnek a tévédoboz előtt a srácok.
    Ez az összefüggés fordítva is igazolódott: átlag felett tévéztek azok a gyerekek, akiknek nem volt saját mobiltelefonjuk, illetve DVD-jük, videójuk, videojátékuk, házimozijuk, amelyek lehetővé tették volna, hogy ne csak a tévécsatornák közül válasszanak – derül ki a Hír24.hu cikkéből.