Bár a kevés hír, a több vallási, és a rengeteg egy kaptafára szóló popzenei rádiócsatorna mellett nagy igyekezettel két komolyzenei adót is fel lehet lelni a hazai kínálatban, de attól még nem tűnhetett úgy senkinek sem, hogy a magyarok szeretik a komolyzenét.

   Pedig így van. Népszerű a komolyzene, de koncertre ritkán jut el a magyar lakosság – derül ki a Budapesti Fesztiválzenekar és az Index online kutatásából.

   A feldolgozott adatokból kiderül, hogy a komolyzene hallgatása iránti hajlandóságot nem, a koncertre járás gyakoriságát azonban erősen befolyásolja a lakóhely. A budapesti válaszadók közül csaknem kétszer annyian látogatnak el legalább évente valamilyen komolyzenei koncertre a falun élőkhöz képest, a komolyzenét hallgatók aránya azonban gyakorlatilag megegyezik a fővárosban és a kistelepülésen élők között.
Hangversenyekre a 25-40 éves korosztály jár a legkevesebbet, 40 év felett viszont az életkor előrehaladásával folyamatosan nő a koncertre járó, komolyzenét rendszeresen hallgatók aránya. A komolyzenét kedvelők mintegy 50 százaléka csak havonta, vagy még ritkábban szakít időt annak élvezetére.
   A megkérdezettek több mint fele rossz véleménnyel van a zenei oktatás színvonaláról, de a zenetanulást a többség fontosnak tartja: minden negyedik válaszadó szerint az iskolában mindenkinek meg kellene tanulnia játszani valamilyen hangszeren. Öt emberből egy kötelezővé tenné gyermeke számára a zenetanulást, de a többiek is támogató álláspontot képviselnek, a végső döntést gyermekükre bízva. A komolyzene hallgatása iránt nyitottságot mutatók több mint fele szeretné, ha a gyermeke megtanulna hangszeren játszani.
   A komolyzene beszerzésének forrása ma már nem a lemezbolt, hanem az internet. A megkérdezettek több mint fele az átlagosnál műveltebbnek tartja magát klasszikus zenében, egyharmaduk komolyzenei műveltsége az iskolai énekórákból táplálkozik. A felmérésben - amelyben a magasabb iskolai végzettségűek és általában a zenekedvelők felülreprezentáltak - 18 ezren vettek részt.