Beköltözött az olasz konyha a magyar háztartásokba, legalábbis ami a tésztaételeket jelenti. De az is igaz, hogy az olaszokkal ellentétben jó, ha két, vagy háromféle tésztát fogyasztunk, pedig az itáliaiak igencsak kreatívak, amikor tésztáról van szó.

   A tészták sokasága között a GSZT szakportál és Simone Marcedula, a Trattoria Gusto étterem olasz származású séfje segít eligazodni. Íme, Itália öt legizgalmasabb tésztafajtája.

   A Ziti a szicíliai esküvők elengedhetetlen alapanyaga, ugyanis maga a ziti szó jelentése: menyecske. Ezt a 25 cm hosszú, cső alakú, sima falú, durumlisztből készült tésztafajtát felhasználás előtt 3-4 darabra szokás tördelni, majd sós vízben al dentére főzni. Ez azért fontos, mert a zitit főzés után majdnem minden esetben megsütik, és kiváló alapanyaga lehet zöldséges, illetve sajtos rakott tésztaételeknek.
   A Strozza Preti avagy papfojtó tészta Közép- Olaszországból származó tésztafajta, amelynek egy népi legenda adja nevét. Régen az asszonyok a helyi papnak, tiszteletesnek házi készítésű Strozza Pretivel kedveskedtek, míg féltékeny férjeik odahaza azért imádkoztak, hogy bárcsak a tészta a pap torkán akadna… Manapság ezt a 1,5 cm széles, 5 cm hosszú tésztafélét darabos, zöldséges szószokhoz, ragukhoz használják. Kalandos kedvű háziasszonyok megpróbálkozhatnak a papfojtó tészta házi elkészítésével, hiszen ez a tojásmentes, sodort, vastag tésztaféle igazán könnyen elkészíthető otthon is. Az ízletesebb végeredmény érdekében érdemes a tésztába reszelt parmezánt tenni.
   A Mafalda vagy más néven Reginette a Dél-Olaszországból származó szép, csipkés szélű, egyenes tésztafajta Savoya hercegnőjéről kapta a nevét, de a reginette szócskát is gyakran használják rá, ami annyit tesz: kis hercegnő. A mafalda egy hosszú főzésű, széles tészta, átmenetet képez a lasagne-féle tészták csoportja felé. Kiváló választás lehet babos, krumplis tésztaételekhez, de ízletes alapanyaga lehet az oldalasból és ricotta sajtból készülő Nápolyi ragunak is.
   A Fusilli vagy más néven felezett nagy orsó Dél-Olaszországból származik. A három centi hosszú csavaros tésztafajta hazánk legtöbb háztartásában megtalálható. A gyerekek nagy kedvence nevét az olasz „fuso” szóból kapta, ami annyit tesz: sodorni. A fusilli kevésbé ismert változata orsó alakú, régen ezt a típust kötőtűre csavarva készítették az asszonyok. Ez a tésztafajta remekül illik hideg salátákhoz és könnyű szószos tésztaételekhez, hiszen a csavaros szerkezet kiválóan magába zár bármilyen pesztót.
   A Capelli d’Angleo avagy cérnametélt, más néven angyalhaj a legvékonyabb spagettiféle, átlagosan 2-3 mm vastag, ennek megfelelően főzési ideje is ennek a típusnak a legrövidebb, egy percre sem lehet magára hagyni főzés közben. Hazánkban leggyakrabban levesbetétként használják fel, de könnyed halas szószokhoz vagy zöldséges pesztókhoz is kiváló alapanyagként szolgálhat – olvasható a GSZT összeálllításában.