Jó néhány tényként kezelt esemény megtörténtét vonta kétségbe a legújabb kori régészet, történészet, a kutatók szerint például a törököt Nándorfehérváron mélybe rántó Dugovics Titusz nem létezett, Petőfi Sándor sem szavalta el a Nemzeti dalt a Nemzeti Múzeum lépcsőjén.

   Így járunk most a magyarok vándorlásával is, ha hinni lehet a kutatások eredményeinek. Az Uráltól a Kárpátokig néhány évszázad helyett csupán néhány évtizedig tarthatott a vándorló magyarok útja – olvasható az Orientpress.hu írásában.

   Legalábbis ezt vélik újabb régészeti eredmények alapján az őstörténettel foglalkozó kutatók. Vásáry István akadémikus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoportjának vezetője ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy az írott források szűkössége miatt a szakemberek sokszor feltevésekkel kénytelenek a tényeket pótolni.
   A magyar őstörténet iránti általános érdeklődés, valamint a tudományosan megalapozott szemlélet erősítésének szándéka együttesen járult hozzá, hogy 2012 elején az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontban megalakult a Magyar Őstörténeti Témacsoport (MŐT). A nyelvészeket, történészeket, régészeket, néprajzkutatókat, népzenekutatókat, antropológusokat és genetikusokat tömörítő, rendszeresen együttműködő kutatók munkáját azóta Vásáry István vezeti.
   Az akadémikus szerint a magyar őstörténet kutatásában a nyelvtudomány és a történettudomány lényegében elérte határait. Az írott források rendkívül szűkösek: néhány tucat oldalon összefoglalhatók a bizánci és arab feljegyzések. Ugyanakkor a feltáratlan régészeti leletanyag hatalmas lehet. Még a Kárpát-medencében is csupán a tárgyak vagy csontok töredéke került elő – mondta Vásáry István, aki ezért arra számít, hogy a következő időszakban a magyar őstörténeti kutatásokban felerősödhet a régészek szerepe.
   A magyar törzsek vándorlásának feltételezett útvonalán talált régészeti leletek feldolgozása nyomán a kutatók egy új teóriát is megfogalmaztak. Eszerint a korábban széles körben elfogadottnak tartott évszázadok helyett csupán öt-hat évtized alatt érhettek el a magyarok az Urál vidékétől a Kárpátokig.
   - Az új hipotézis elveti azt a múlt század harmincas éveiben kidolgozott elméletet, amely az 5. századi nagy sztyeppei népmozgásban részt vevő, a Kaukázust érintve a délorosz puszták felé vándorló onogurokat a magyarokkal azonosította – emelte ki Vásáry István. Mint fogalmazott: az, hogy az onogur elnevezés (a latin Hungarus stb.) mikortól alkalmazható a magyar törzsekre, egyelőre nem világos, de az biztosnak tűnik, hogy évszázadokkal későbbre datálható a korábban feltételezettnél – olvasható az Orientpress.hu összeállításában.