Az Eurostat adatai szerint a 2015-re érvényes magyar minimálbér 332,76 euró, amely összeg hátulról az ötödik azok között az uniós tagállamok között, ahol van rendelettel meghatározott kötelezően adandó legkisebb bér.

   Mögöttünk a cseh, a litván, a román és végül a bolgár minimálbéres dolgozók kapják a legkevesebbet. Annak ellenére, hogy idén 101 500 forintról 105 ezerre nőtt a minimálbér, a rangsorban rosszabbul állunk, mint egy évvel korábban – olvasható az Mfor.hu összeállításában.

   A pénzügyi szakportál szerint a furcsa helyzet egyedül a forint gyengülésére vezethető vissza. Míg 2014 elején még 294,8 forintos eurós áron számolt a statisztikai hivatal, a friss adatot már 325,3 forintos árfolyamon kalkulálta ki. Amennyiben a jelenleg aktuális 310 forintos árfolyamon váltanánk át a minimálbért, 338 eurót kapnánk, vagyis mindössze 4 euróval többet, de ez a helyezésünkön ez semmit nem változtatna.
   Mindenesetre ezzel 3,3 százalékos minimálbér-csökkenés mutatkozott, ami a tagállamok körében a legnagyobbnak számít. Rajtunk kívül csökkenés egyedül még Horvátországhoz kötődik, 2,3 százalékos mínusszal. A legmagasabb aktuális minimálbért egyébként változatlanul Luxemburg jegyzi, 1922 euróval havonta, ami a mostani 310 forintos árfolyamon több mint 595 ezer forintot jelentene, második helyre Belgium került 1501 eurós minimálbérrel, a harmadikon pedig Hollandia áll ennél mindössze néhány centtel kevesebbel.
   A legnagyobb növekedés Romániában történt, 14,1 százalékkal, 13,3 százalékkal nőtt a minimálbér a briteknél és 12,5-lel Lettországban. Ennek köszönhetően a lettek meg is előzték hazánkat a rangsorban.
   Az Mfor.hu szerint a nominális értéknél sokkal beszédesebb, ha a vásárlóerő-paritáson számolt minimálbéreket vizsgáljuk meg. És így már közel sem áll annyira rosszul hazánk. Ez a változás annak köszönhető, hogy a tavalyi év döntő részében deflációt regisztráltak hazánkban, amivel a hazavitt összegek többet érnek reálértéken.
   Itt is Luxemburg az első 1560 euróval, Belgium 1373, míg Hollandia 1363 euró a további sorrend. Csökkenés ebben az esetben egyetlen tagországban sem történt, a legnagyobb növekedés azonban Romániához kötődik, 14,7 százalékos plusszal, amit a lett 12,5 és az észt 9,9 százalékos emelkedés követ – írta az Mfor.hu.