Még azokat is magával ragadja Johann Sebastian Bach muzsikája, akik alig vonzódnak a komolyzenéhez. A ma is korszerű egykori zeneszerző, zenész zseni művei aligha évülnek el, pedig egyáltalán nem a ma emberének íródtak.

   Bach műveinek eredeti hatását ma azért nem tudjuk elérni, mert az előadók és a közönség többsége nem vallásos, ennek ellenére a művek kivételes szépségük miatt mégis nagy erővel hatnak ránk – mondta az MTI-nek adott interjújában Philippe Herreweghe belga karmester.

   - Magam nem vagyok vallásos, miként együttesem, a Collegium Vocale Gent Kórus és Zenekar tagjainak többsége sem, és ugyanez mondható el az otthoni, belga és holland közönségünk javarészéről. Bach és korabeli hallgatósága ezzel szemben mélyen átérezte például az ezen a fesztiválon is előadandó h-moll mise vallásos tartalmát. Úgy gondolom, hogy ez a különbség, nem pedig a technikai nehézségek jelentik az autentikus előadás legnagyobb akadályát Bach esetében – magyarázta a művész, aki együttesével kétszer is fellép a Művészetek Palotája szerdán kezdődő Régizene Fesztiválján.
   Herreweghe szerint Bach egyházzenéjét koncerttermekben előadni olyan, mintha egy pap nem a templomban, hanem egy színházban prédikálna. A karmester úgy véli, hogy a Bach-korabeli vallásosság intenzitása ma az iszlám országokban található meg.
   - Azt merném mondani, hogy egy Bach-kantáta által akkoriban kiváltott érzelmi hatás 80 százalékát ma már nem érezzük, mert az a hitről szólt, ami nekünk már nincs meg. Ez a gond az autentikus előadással, nem az akkori hangszerek vagy előadói praxis rekonstrukciója – hangsúlyozta a hatvanhét éves művész.
   A karmester szerint ugyanakkor mégis érdemes Bach zenéjét ma előadni, hiszen olyan fokú szépséget hordoz, amely önmagában is képes hatással lenni a közönségre, legyen az ember akár hívő, akár nem.