Szilveszterkor és az új év első pillanataiban számtalan olyan tevékenységet végzünk, amelyeket az év más napjain aligha tennénk. Ezek célja, hogy a következő évre egészséget, bőséget, boldogságot és szerencsét biztosítsunk magunknak.

   Az óesztendőt búcsúztató nap I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetőjének és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában.

   Ennyit tehát annak a napnak az eredetéről, amelyet sokan nagyon várnak és nagyon sok itallal, étellel, hangkeltő eszközökkel, szerencsepénzekkel felfegyverkezve indulnak az éjszakájának. Szilveszterkor sok dolgunk van, például éjfélkor illik valamilyen fogadalmat tenni, például leszokunk a dohányzásról, feleségünk (férjünk) megcsalásáról, nem piszkáljuk a szomszédokat, lefogyunk, vagy, hogy türelmesek leszünk szeretteinkkel. Ez a része az a napnak teljesen opcionális, vagyis szabadon választható.
   Vannak családok, amelyeknél szokás szilveszter napján szerencsepogácsát sütni. A szerencsepogácsa úgy készül, hogy a sima pogácsák egyikének közepébe érmét tesznek, és aki megtalálja, azt éri abban az évben a legnagyobb szerencse. (Persze csak akkor, ha nem harap rá és nem a fogorvosnál kezdi az új esztendőt.) De vannak más hagyományos eledeleink is, amelyeknek fogyasztása bőséget, szaporaságot, és főleg anyagi gyarapodást varázsol reményeink szerint.
   Ilyen a lencse, a bab vagy bármilyen más apró szemes étel, de a szerencse csak abban az esetben következik be, ha a megfőtt lencse pontban éjfélkor a konyhaasztalra kerül. A malacevés is szerencsét jelent (leszámítva a malacot). A turcsi orrú jószág ugyanis előre túrja a földet, vagyis ,,kitúrja a szerencsét“, sőt kunkori farkát meg is lehet markolni, így aztán garantálhatjuk szerencsénket a következő évre. De figyelem! A lábasjószág, csirke vagy tyúk fogyasztása azonban tilos, mert az hátrafelé rúg, elkaparja szerencsénket. Óvatosan kell bánni a hallal, mert a folyó menti vidékeken szerencsét hoz, máshol viszont baljós állat, hiszen vele együtt elúszik a háziak szerencséje is.
   Jó hír a férjeknek, hogy újév napján tilos a mosás és a teregetés, mert az valakinek a halálát hozza, továbbá tilos levinni a szemetet, mert kiöntjük vele a szerencsét a házból és tilos kölcsönkérni vagy kölcsönadni bármit is, beleértve a pénzt és a használati tárgyakat is.    Nem szabad orvoshoz menni vagy orvost hívni, mert akkor betegséggel töltjük az elkövetkezendő esztendőt. Ha újév napján az első látogató asszony vagy lány, az szerencsétlenséget jelent, viszont ha férfi csenget be elsőként, az éppen az ellenkezőjét jelenti, mégpedig szerencsét.
   Rendkívül fontos viszont, hogy újév napján ne veszekedjünk! Tartózkodjunk a viszálykodástól, perpatvartól, mert különben az egész évet veszekedéssel fogjuk tölteni.
Manapság nagy divatja van a petárdázásnak, vagyis a durrogtatásnak. Ennek eredete, hogy régen a zajongással tartották távol az ártó és a rontó erőket. Aztán itt van a pezsgőivás hagyománya is.
   Pezsgőt a legtöbb ember évközben még véletlenül sem iszik, bezzeg szilveszterkor! A pezsgő nagyon sokáig csak a leggazdagabbak itala volt, vélhetően ezzel is a jólétet kívánjuk biztosítani magunknak, vagy csak egyszerűen egy drága, ünnepi itallal adjuk meg a bizalmat a születő új esztendőnek.