A nyugdíjast lehet irigyelni, mert munka nélkül jut rendszeres havi jövedelemhez és lehet éppen ezért utálni. Aki távol jár még a nyugdíjtól, nem is érti a „nyuggerek” problémáit, aki viszont közelít a korhatár felé, mindinkább megértővé válik.

   Öregségi nyugdíj címén átlagosan havi 116 ezer forintra lehet számítani hazánkban. A vásárlóerőt nézve egyértelműen az uniós sereghajtók közé tartozunk – derül ki a Munkajog.hu összeállításából.

   Magyarországon összesen 2,8 millióan kaptak valamiféle nyugdíjszerű ellátást vagy egyéb járandóságot 2014 januárjában. Az érintettek száma az egy évvel korábbihoz képet 2,4 százalékkal csökkent, miközben a kapott átlagos összeg 2,9 százalékkal, 103,4 ezer forintra nőtt.
   A szakportál szerint a jogcímek három fő csoportba sorolhatók. A legtöbben saját jogú nyugdíjban részesülnek, ezen belül is természetesen a főellátásként öregségi nyugdíjat kapók köre a legnagyobb, az összes érintett több mint 70 százaléka, bő 2 millió ember.     Közéjük a 60 éves vagy idősebb népesség 86 százaléka tartozik.
   A saját jogú nyugdíjban részesülők legszűkebb körét az úgynevezett életkoron alapuló, más néven korhatár alattiaknak járó ellátást kapók alkotják, számuk az év elején 100 ezer alá csúszott. A leglátványosabban e részcsoport létszáma szűkült, mégpedig 38 százalékkal, ami elsősorban a sajátosságaiból adódik. Ezek az ellátások a 2012-ben megszűnt különféle korai öregségi nyugdíjakat, például korkedvezményes, korengedményes, vagy éppen bányásznyugdíjakat váltották fel, s a korhatár betöltésekor automatikusan átváltanak öregségi nyugdíjba.
   A második főcsoport a hozzátartozói nyugellátásban részesülőké. Közülük özvegyi és szülői nyugdíjat mintegy 100 ezren (95 százalékban nők), árvaellátást valamivel kevesebb kapnak. Végül a harmadik, legkisebb főcsoport az egyéb járandóságokhoz jutók mezőnye, ahová például mezőgazdasági szövetkezeti, baleseti és rokkantsági járadékokat kapók, házastársi vagy jövedelempótlékban részesülők tartoznak.
Az öregségi nyugdíjak vásárlóereje Európában a sereghajtók közé helyezi Magyarországot.    A legfrissebb, 2011-es összehasonlítható adatok szerint a 28 uniós tagállamból a 21. hely a miénk. Egy osztrák vagy dán átlagnyugdíjas (az árszínvonalak különbségét kiszűrve, a járandóságokat vásárlóerő-egységben kifejezve) minimum 2,5-szer annyi árut vagy szolgáltatás tud beszerezni ellátmányából, mint egy magyar. A visegrádi országok nagyjából hasonló szinten állnak, a legjobb helyzetben közülük a lengyelek vannak, de például a sor végén kullogó letteknél és bolgároknál a nyugdíjak vásárlóereje fele a magyarénak – írta a Munkajog.hu.