A karácsony legmeghittebb ünnepünk, ilyenkor bezárnak a boltok, éttermek, szenteste üresek az utcák, aki csak teheti, családja körében ünnepel. A karácsony mára olyannyira életünk része lett, hogy sokan nem is tudják eredetét.

   A karácsonyt minden év december 25-én tartják világszerte, habár nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének. A karácsony ugyanis keresztény ünnep, amelyen Jézus Krisztus születésére emlékezünk.

   A feltételezések szerint talán azért esett erre a napra a választás, mert egyes keresztény szerzők szerint Jézus szenvedése, azaz a húsvét, illetve fogantatása az év azonos napján, március 25-én történt: De az is lehet, hogy azért ez a dátuma az ünnepnek, mert ekkor van a téli napforduló a Föld északi féltekéjén, illetve a korai keresztények ezen a napon a kötelező Mithrász-ünnep helyett Jézus születését ünnepelték. A karácsony, ez a keresztény ünnep az első nikaiai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe.
   Mára az egykor csak kifejezetten keresztény ünnep sok nemkeresztény ember számára is fontos ünnepnappá, a szeretet ünnepévé nemesedett. Modern világunkban az oly sokszor ostorozott, de általánossá vált ajándékozás is elengedhetetlen részévé vált, ahogy a karácsonyi zene, a különböző rajzú, alkotásokat megjelenítő üdvözlőlapok vagy ma már mindinkább ilyen e-mailek, SMS-ek küldése. Ugyancsak a karácsony része a templomi ünneplés, a karácsonyi ebéd és fenyőfa – karácsonyfa – állítása, díszítése.
   A karácsony szó valószínűleg a keleti keresztény egyház szláv nyelvéből kerülhetett a magyarba, vélhetően bolgár közvetítéssel. Egyes bolgár nyelvjárásokban a kracsun szó a téli és a nyári napfordulót, illetve az azok körüli ünnepnapokat jelenti. Macedón nyelvjárásokban a kracsun kifejezetten karácsonyt jelent. Egy másik alternatíva a karácsony szóra az 1267-es Kassai kódex, amely szerint a magyar kerecsen/kerecseny szóból származik e szavunk, visszautalandó a karácsonnyal egy időben tartott, régi magyar szokás szerinti sólyomröptetésre.
   A karácsony ünnepének közismert jelképe a feldíszített karácsonyfa, amelyet először a 16. században, a Német-római Birodalomban állítottak fel. A karácsonyfa-állítás szokása Magyarországon a 19. század második felében jelent meg, kezdetben főleg a német ajkú városi lakosság körében. Az első „magyar” karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz állította Aszódon, 1824-ben.