Még aktív dolgozó az a generáció, amelyik bártan vette igénybe a betegállomány intézményét és nem csak betegség esetén. Olykor magánügyek intézésekor, esetleg a háztáji szőlő szürete, vagy disznóvágás okán is betegállományba mentek az emberek, komolyabb nehézség nélkül.

   Ez természetesen táppénzcsalás volt, még ha nem is kezelték túl komolyan. Azóta jócskán megszigorodtak a szabályok és szigorodnak tovább január 1-jétől – derül ki az Officina.hu szakportál összeállításából.

   Az elmúlt évek negatív tapasztalatai miatt 2015. január 1-től jelentősen szigorodnak a táppénz feltételei, annak érdekében pedig, hogy jelentősen visszaszoruljanak a táppénzzel kapcsolatos csalások, lehetőség lesz a táppénz folyósításának átmeneti megvonására is. A szigorúbb ellenőrzések során az orvosok akár saját otthonában is felkereshetik majd a táppénzen levő beteget, és ellenőrizhetik, hogy valóban beteg-e. Erre azért is van szükség, mert sok táppénzen lévő beteg nem tartja be az orvos utasításait, ezáltal is késleltetve a gyógyulást; mely egyébként jelentős állami táppénz kifizetést eredményez.
   A 2015-ben életbe lépő változások szerint a táppénz folyósítását megtagadhatja az orvos, ha a beteg nem jelenik meg a kötelezően előírt orvosi vizsgálaton vagy ellenőrzésen. Várhatóan a táppénz kiszámításának a módja is változik 2015-ben, így a táppénz alapja az adóbevallásban szereplő jövedelem lesz, de ezt egy külön rendeletben később fogja a kormány szabályozni.
   2015-ben a korábbi évek szabályaihoz hasonlóan, ha a munkavállaló betegség miatt nem tud dolgozni, akkor a keresőképtelenség első 15 munkanapjára nem táppénzt, hanem betegszabadságot vehet igénybe. Az évente 15 napban kiadható betegszabadságba bele kell számítani a fizetett ünnepnapokat is, de a heti két pihenőnapot, szombatot és vasárnapot nem.
   A betegszabadság lejáratát követő naptól jár a táppénz, azonban 2015-től a betegszabadságot követő szabadnapra és heti pihenőnapra táppénz már nem jár. Az alapvető különbség a betegszabadság és a táppénz között egyébként az, hogy a betegszabadságot a munkáltatónak kell fizetnie, míg a táppénzt az állam folyósítja.
   Ha a munkavállaló nem használta ki az éves betegszabadság-keretét, amely 15 napot jelent, azt a következő évre nem viheti át. A betegszabadsággal a munkáltató rendelkezik, azt a munkavállaló nem veheti ki kedve szerint. Ha a munkaviszony évközben keletkezett, akkor a munkavállalónak arányosan kevesebb betegszabadság jár az első csonka évre – írta meg az Officina.hu.