A borról sokszor leírták már, hogy mértékletes fogyasztása nem csak, hogy nem káros, de kifejezetten egészséges is. Fogyasztását napi egy-egy pohárral még az orvosok is ajánlják. A sörivók szerint a folyékony kenyér legalább ennyire szükséges a szervezetnek.
Lehet, hogy sokakat meglep, de a sörgyártás majdnem egyidős az emberiséggel. Már az ókoriak is készíthettek sört, ezt bizonyítja egy Szudánban kiásott, közel 7000 éves edény, amelyben sör maradványait mutatták ki.
Pontosan nem tudjuk, mikor készítettek először sört, de az bizonyos, hogy már az ókori egyiptomiak is főzték a időszámításunk előtt az 5. évezredben. A Wikipedia.org szócikke szerint ebben az időben árpakenyérből készítették, a kenyeret vízben áztatták el, megerjesztették, majd datolyával vagy datolyalevéllel ízesítették. A késztermék zavaros, darabos ital lett, amelyet szűrve és szűretlenül is fogyasztottak. Az ókori Egyiptomban a sör valóban folyékony, tartósított kenyér volt és élelmiszerként fogyasztották.
Az akkor élt és sört ivó emberek vélhetően eszükbe sem jutott, hogy egészséges-e a sör, vagy sem, egyszerűen jól esett nekik és oltotta a szomjukat. Pedig a sör magas B vitamin tartalma segít megelőzni a szív és érrendszeri panaszokat, míg magas antioxidáns tartalmának köszönhetően a sört fogyasztó ember sokkal aktívabban érezi magát.
A modernkori kutatások szerint a sör növeli a vér HDL, vagyis a jó koleszterin szintjét, egyúttal kedvező hatása van a véredényekre is, csökkenti a vérrögök kialakulásának esélyét. A sörfogyasztás serkenti az agyműködést, természetesen csak akkor, ha szomjas ember mértékletesen fogyasztja az árpalét.