A világ vélhetően legnagyobb ismertségű kitüntetése a Nobel-díj. A svéd kémikus, feltaláló Nobel Alfréd végrendeletében tett utasítására életre hívott elismerés nem csak a világhír, de a hozzá járó pénzösszeg miatt is sokak szíve vágya.

   Akinek nem adnak, még mindig hozzájuthat az Anti-Nobel-díjhoz, amelyet idén egyebek között a banánhéj csúszósságának kutatásáért, a jeges medvének öltözve rénszarvasokat ijesztgető tesztekért és a Jézus arcmását a pirítóson felfedezők agytevékenységének vizsgálatáért adtak át Bostonban.

   A furcsa és humoros kutatásokért csütörtökön Bostonban immár 24. alkalommal átadott „elismerés” már majdnem olyan híres, mint a valódi Nobel-díj – tudósított a BBC hírportálja. Az úgynevezett Ig Nobel-díj nevét szójáték, az angol ignoble, vagyis alantas, méltatlan szó és a Nobel-díj kombinációja adja.
   Mabucsi Kijosi japán kutatócsoportja laboratóriumban mérte meg a banánhéj és a cipőtalp közötti súrlódást, és kimutatták, az alma és a narancs héja nem annyira csúszós. Ezért az eredményért kaptak a Kitaszato Egyetem tudósai fizikai anti-Nobel-díjat.
   A kitüntetést, melyet az Annals of Improbable Research (Valószínűtlen kutatások évkönyve) című humoros tudományos magazin szponzorál, elsőre viccesnek tűnő eredményekért adják, aki azonban mélyebbre ás, komoly tudományos szándékokra lelhet.    A japán tudósokat például az érdekelte, hogyan befolyásolja a súrlódás és a kenőanyagok az ember végtagjainak mozgását. Azok a szerves gélek, amelyek számlájára írható a banánhéj csúszóssága, megtalálhatók azokban a hártyákban, amelyek az emberi csontokat védik, és az eredmények segíthetnek a műízületek előállításában – mondta el a díjazott Mabucsi.
   Anti-Nobel-díjat nyert az a tanulmány is, mely a pirítóson Jézus arcát és más ábrákat felfedező emberek agyát kutatta. Ennek a munkának ítélték oda az idegtudományi anti-Nobel-díjat. A Torontói Egyetemről Kang Lee és kollégái azt keresték, hogy vesznek észre rendet a rendetlenségben, például ábrákat a véletlenszerűen megbarnult kenyérszeleten az önkéntes résztvevők.
   A közegészségügyi anti-Nobel idei nyertesei azok a cseh tudósok, akik azt vizsgálták, mekkora mentális kockázatot hordoz a macskatartás. A biológiai elismerést szintén cseh kutatók nyerték el. Ők azt dokumentálták gondosan, hogy a dolgukat végző kutyák szívesebben igazítják a testük tengelyét a Föld észak-déli irányú mágneses vonalaival párhuzamosan.
   Sarkvidéki tudományok kategóriában lett anti-Nobel-díjas a norvég Eigil Reimers, aki azt tesztelte, hogy reagálnak a rénszarvasok, ha jeges medvének öltözött emberek ijesztgetik őket.