Vélhetően azok a magyarok is hallottak róla, akik életükben még sohasem kóstoltak kínai ételt és lábukat nem tették be a szépen sokasodó magyarországi kínai éttermek egyikébe sem. A pekingi kacsa ugyanis fogalom.

   A kínai fővárosban, a patinás és pekingi sült kacsáiról méltán híres Csüancsütö étteremlánc egyikében ezer négyzetméteren nyitották meg a pekingi kacsa múzeumát, a vállalat alapításának 150. évfordulóján.

   A bejáratnál egy aranyozott vízi szárnyas fogadja a látogatót, aki végigkísérheti a hamisítatlan ételkülönlegesség készítésének lemodellezett fázisait az állat tömésétől a felfújásán, vízzel való feltöltésén, cukorral történő megkenegetésén és szárításán át a 200 Celsius-fokos kemencében őszibarackfa tűzön sütéséig és szertartásos felszeleteléséig, tálalásáig. Természetesen egy komplett kacsavacsora-makett is ott díszeleg a múzeumban.
   A kínai ételtörténészek szerint a mai pekingi kacsa ősét körülbelül 2000 éve még párolták, és eredetileg a kelet-kínai Nankingban volt helyi specialitás. Állítólag a Tiltott Város építői hozták a fővárosba. Jóval később, a császári palotából az utcára került szakácsok a 19. század vége felé a disznósült receptjét kacsára adaptálva alkották meg a pekingi sült kacsát.
   A kiállítás több mint félezer darabból áll, köztük a múlt század elejéről egy kacsaeladást igazoló jegyből, köztársaság-korabeli hirdetésekből és egy sor híres emberről készült fényképből, amelyeken az illusztris hazai, vagy külföldi vendégek éppen a kacsájukat fogyasztják.
   Az 1864-ben alapított Csüancsütö azok közé a kevés kínai márkák, márkanevek közé tartozik, amelyek kiállták az idő próbáját, mi több, immár körülbelül száz éttermével a világon is ismertté vált. Az évfordulós eseményhez kapcsolódóan a 196 milliomodik sült pekingi kacsájuk eladását is bejelentették.